Ez a valódi rezsicsökkentés

Ugye Önnek is vagyonokba kerül a lakása fűtése? A XIII. kerületbenegy olyan bérház épül, ahol egy ötvennégyzetméteres lakást évi tizenötezer forintból lehet kellemesen hűteni-fűteni? Egy ún. passzív házról van szó. A passzív itt valami jó dolgot jelent. A passzív házak energiaigénye minimális, egy hagyományos épület energiafelhasználásából tizenöt passzívházat be lehetne fűteni.

A fűtéshez szükséges kevés energiát általában elektromos árammal működő műszaki berendezésekből, illetve föld hőjéből, és az épületben tartózkodó emberek által kisugárzott hőből nyerik.

Vigyázni kell az energiára

A szigetelés annyira jó, hogy a benti hőből alig szivárog el néhány kilojoule energia. Passzív családi házakban élők elmondása szerint bármilyen alacsony is a kinti hőmérséklet, nincs szükség a ház fűtésére, amikor legalább napi 6 órát süt a nap. A leghidegebb téli időszakokban egy családi ház számára a teljes fűtési szezon kihozható körülbelül harmincezer forintból.

A belső levegőminőség állandóan kellemes, a friss levegőt egy légcserélő gép biztosítja, az egyenletes hőmérséklet pedig akár szobánként is szabályozható.

Ennek azonban ára van: a falak 50 cm vastagok, az ablakok üvegezése háromrétegű. A szellőztetés jelenetős hőveszteséget okoz, ezért általában a fűtési szezonban nem is élnek vele. De a közvélekedéssel ellentétben az épületek minden szempontból megfelelnek egy normál „otthon” elvárásainak, és kinézetre sem szörnyek – kívülről alig megkülönböztethetőek a hagyományos típustól.

Lassú szemléletváltás

Az energiahatékony technológia korántsem újkeletű, a világ fejlettebb részén már több mint 20 éve alkalmazzák. Németország és Ausztria igazi passzívház-nagyhatalom, Burgenlandban már egy teljes önnfenntartó város is létezik. Magyarországon ezzel szemben ma még csak néhány tucat ilyen épület van, és a technológia lassan terjed.

A kezdeti bekerülési költség miatt fanyalognak a beruházók: passzív házak beruházási költsége 15-20 százalékkal magasabb, mint a hagyományos épületek esetében. Viszont ha felépül a ház, a rezsiköltségen nagyon sokat lehet spórolni, egyes felmérések szerint akár 80-90 százalékkal kevesebb lehet a fenntartási költség.

Arról nem is beszélve, hogy a passzív házak még 15 év múlva is piacképesek lesznek – nem úgy, mint a hagyományos, egyre emelkedő energiaárak miatt értéküket vesztő hagyományos házak. Bár egy már meglévő házat passzív házzá alakítani nem olcsó mulatság, alacsony energiás épületté viszonylag könnyen átalakítható.

Passzív bérház

Ha egyszer felpörög a lakáspiac, a kifejezetten bérbeadásra épülő társasházi lakások építése is jó beruházás lesz. A bérlemények magasabb fix bérleti díjjal adhatók ki, amely gyors megtérülést hoz a tulajdonosoknak, mert a bérlők hajlandóak megfizetni a magasabb bérleti díjat a lehető legalacsonyabb rezsi miatt.

Passzív házak építésével csökkenne az energiafüggőség és a szén-dioxid kibocsátás is. A hosszú távú cél egy olyan épülettípus elterjedése, ami energiaszükségletit kizárólag önmaga képes fedezni. Az Európai Unió előírása szerint 2020-tól az unió területén már csak passzívházak épülhetnek – de jobb lenne az energiahatékony passzívház technológiát előbb bevezetni, mint utóbb.

A XIII. kerületi próbálkozás ígéretes, de egyelőre szinte egyedül áll a magyar piacon. Viszont, ha az állam továbbra is a lakáspiac mesterséges felélénkítésén gondolkozik, talán érdemes volna figyelmébe ajánlani a passzívház-technológiát. Nem a legolcsóbb út, de az ócsai kolónia sem az, vagy a stadionépítési program. És ez volna a valódi, a fenntartható rezsicsökkentés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!