Kötelező lenne belépni az árfolyamgátba?

Lekerült a napirendről a devizahitelesek megsegítésének az a verziója, ami a bankok számára a legrosszabb kimenetelt jelentette volna, vagyis hogy a pénzintézetek fizessék az árfolyamváltozásból fakadó különbözetet. Ez 1000 milliárd forint feletti terhet jelentett volna a pénzintézeteknek, írta a Népszabadság.

A lap forrása azt is elmondta, hogy a devizahiteles-akciót 3-5 éves időtávon gondolják megvalósíthatónak. A bankok szempontjából radikális megoldás törvényi hátterét a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki 5 pontban. Az anyag alapjául a horvát példa állt, ahol kimondták, hogy az adós a felvételkori és fix árfolyamon kellene fizetnie a törlesztőrészletet. A KIM elkészítette a jogi részt a fix törlesztőrészletek meghatározására, a futamidő meghosszabbítására, az árfolyamrés-változatra, illetve a kamatszabályozásra is.

A lap szerint a kormányülésre a Nemzetgazdasági Minisztérium 7 pontos értékelést készített arról, hogy a különböző devizahiteles programok milyen kockázattal és mekkora költségvetési hatásokkal járnak.  Varga Mihály egyúttal egy 4 pontos javaslatcsomagot is letett az asztalra. Az első az árfolyamrést kezelné, a bankok szempontjából kedvezőbb módon, az árfolyamrés alkalmazásából származó bevételük visszafizetésénél a középárfolyamot kellene alkalmazni. Ez 50 milliárd forintos terhet jelentene a szektornak.

A második elem a legrosszabb adósokat érintené, a harmadik pont a magáncsőd intézményének megfontolását tartalmazza. A negyedik javaslat annak lehetőségét vetette fel, hogy minden devizahitelesnek kötelezően be kellene lépnie az árfolyamgátrendszerbe.