Egy jó állásért minden második magyar külföldre költözne

A magyarok 93 százaléka úgy gondolja, hogy az országban nem létezik biztos munkahely, ez Chile, India és Törökország eredményénél is rosszabb – derült ki a Randstad Workmonitorból. Minden második magyar külföldre költözne egy jó állásért.

A görögök után a magyarok közül gondolják a legtöbben, hogy a hazájukban nem létezik biztos munkahely. A harmadik helyen Spanyolország áll, derült ki a Randstad Workmonitor 2013 tavaszán felvett adataiból. Szlovákiában 11, az Egyesült Királyságban 12, Németországban pedig 35 százalékponttal alacsonyabb a munkával kapcsolatos bizonytalanság.

Ezzel összhangban Magyarországról többen költöznének külföldre egy jó állásért, mint a közép-európai régió többi országából. A lengyelek közül 34 százalék, a szlovákoknál 32 százalék, míg a cseheknél csak 30 százalék hagyná el a hazáját a jobb munkalehetőségekért, míg Magyarországról 48 százalék költözne el, ha kapna megfelelő állást egy másik országban.

Hazánkban a legalacsonyabb ugyanakkor azoknak az aránya, akik lemondanának a fizetésük egy részéről az állásuk megmaradásáért cserébe – a magyarok közül mindössze 15 százalék lenne hajlandó ilyen áldozatra, míg a régió többi országában ez az arány 30 százalék felett van. „Korábbi kutatásunkból az derült ki, hogy ezt az adatot többek között az egy főre jutó GDP befolyásolja, de az áldozatvállalási hajlandóságot az is növelheti, ha a dolgozók és a munkáltató között kölcsönösen erős a bizalom” – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Hazánkban mindössze 58 százalék gondolja, hogy egy határozott idejű állás ugródeszkát jelenthet a hosszabb távú munkaszerződéshez, míg például a lengyelek közül 88 százalék vélekedik így. Bár 10-ből 9 magyar inkább aláírna egy határozott idejű szerződést, mint hogy teljesen munka nélkül maradjon, a többség véleménye szerint ez a megoldás inkább csak a fiataloknak való.

A Randstad Workmonitor adatai szerint a férfiak közül ugyan többen látják a határozott idejű munkaszerződés előnyeit, mégis kevésbé rugalmasak: 10 százalékuk még a teljes munkanélküliség elkerülése érdekében sem vállalna így állást, míg a nőknél ez az arány csak 6 százalék. „A hölgyek életkörülményeikből adódóan is nyitottabbak a rugalmas foglalkoztatás iránt, például gyermekvállalás után jó megoldás lehet számukra a részmunkaidő. A határozott idejű szerződést a fiatalok fogadják el leginkább” – tette hozzá Baja Sándor.

A felmérés során Magyarországon összesen 5670, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.