Magukat és a világot sem ismerik a fiatalok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik - Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
- Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
A 2013 júniusában budapesti fiatalok körében végzett kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mai 17-18 éves fiatalokra egyszerre jellemző az önismeret és a tájékozottság hiánya, írja a Napi Gazdaság. Illetve mivel többségüknek nincs valós munkatapasztalata, nehezen találják meg a megfelelő csatornákat ahhoz, hogy valós információkat szerezzenek a számukra leginkább megfelelő végzettség és karrierpálya kiválasztásához.
Néhol felnőttek, más témákban kisiskolások
A korosztályra jellemző továbbá a „mozaik-érettség”, ami azt jelenti, hogy bár bizonyos területeken 20-25 éves felnőttként viselkednek, érzelmi érettségük és probléma-kezelési gyakorlatuk gyakran a 10-12 évesek szintjén mozog.
Sokszor külső hatások alapján döntenek jövőbeni foglalkozásukról, így valószínűsíthető, hogy később frusztrációként élik majd meg, hogy valódi belső igényeikkel, képességeikkel ellentétes életpálya irányába indulnak el.
Mihalovics Péter miniszteri biztos szerint az európai uniós pénzből megvalósult program egyik legfontosabb célkitűzése ennek a frusztrációnak a csökkentése, és mind a fiatalok önismeretének fejlesztése, mind a számukra a megfelelő életúttervezéshez szükséges információk biztosítása.
Ennek részeként 2013 szeptemberében kísérleti jelleggel a pályatervezési és életvezetési kompetenciák fejlesztésére irányuló átfogó program indul útjára országszerte 45 középiskolában, októberben pedig minden megyében személyre szabott tanácsadást nyújtó Kontaktpont irodák nyílnak.
A felmérés érdekes pillanatképet ad a tizenévesek munkavállalással kapcsolatos kettős reakciójáról is. Egyfelől érzik, hogy a mai munkaerőpiac komoly alkalmazkodást kíván meg tőlük: a pályaválasztás helyett az életpálya-építés kerül a középpontba, azaz nem a végzettség, hanem a versenyképes tudás számít inkább.
A középszerű munka a pokol
Másfelől viszont minden korábbi generációnál fontosabbá vált számukra, hogy munkájuk ne csak pénzkereseti forrást, de „szórakozást”is nyújtson. Az önmegvalósítást a mai fiatalok inkább a megélt élményekben, mint a megszerzett materiális javakban látják kiteljesedni.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása talán az volt, hogy a 17-18 éves fiatalok ma jobban félnek attól, hogy unalmas, középszerű munkát végezzenek, mint attól, hogy ne legyen munkájuk. A kutatás azt is igazolja, hogy a mai tinédzserek között terjed a „kapunyitási pánik” jelensége, azaz a fiatalok döntő többsége fél a felnőtté válástól, a munka világába való belépéstől.
Szólni kell nekik, de legyen közös döntés
Az Új Nemzedék Plusz pályaorientációs tanácsadói több fesztivál után a Szigeten is várják az érdeklődő fiatalokat. Összességében az ifjúságkutatás eredményeire is támaszkodva főképp az alábbi tanácsokkal élnek a fiatalok pályaválasztása, továbbtanulása kapcsán az érintettek felé:
Egyrészt nem csak a tinédzser, és nem is csak a szülő döntése, hogy egy fiatal életútja merre vesz irányt. A fiatalok továbbtanulása, szakmaválasztása fontos, hogy egy családon belüli, közös megegyezésen alapuljon. Másrészt ne szakmákban, hanem személyiségvonásokban és képességekben gondolkodjunk a fiatalok pályaválasztása kapcsán. Amellett, hogy mihez érez leginkább kedvet egy fiatal, érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy egy-egy hivatás milyen anyagi biztonsággal és társadalmi megbecsültséggel jár. Valamint arra is, hogy mennyire alkalmazható az ott megszerzett tudás, képesség, ha bármilyen okból pályamódosításra kerülne sor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
