Veszteséges a magyar bankbiznisz

Az előzetes adatok alapján 73 milliárd forint volt a magyar bankrendszer adózás előtti eredménye az első félévben, ami jelentős részben egy bank (vélhetően az OTP) érdeme. A nagybankok közül négy veszteséges, és csak három tud felmutatni érdemben pozitív eredményt – közölte az MNB a Monetáris Tanács tegnap közzétett rövidített jegyzőkönyvében. Mindez azt jelentheti, hogy a második negyedévben – 2012 végéhez hasonlóan – megint veszteséges volt a szektor, igaz, a pontos adatok csak a PSZÁF várhatóan két hét múlva megjelenő részletes statisztikájából derülnek ki – írja a portfolio.hu.

A magyar bankszektor 73 milliárd forintos első féléves adózás előtti eredménye azt jelenti, hogy több mint tízmilliárd forintos veszteséggel zárta a második negyedévet a bankszektor. Az első negyedévben ugyanis a PSZÁF májusban közzétett adatai szerint még 81,6 milliárd forint volt a szektor adózás előtti nyeresége. A két intézmény által „bankszektorként” számba vett intézmények köre ugyanakkor eltérhet, így a pontosabb adatok majd a PSZÁF két hét múlva megjelenő statisztikáiból derülhetnek ki.

Hogy melyik az a négy nagybank (az MNB által számba vett hét közül), amely az első félévben nyereséges volt, nem tudni pontosan, ugyanis a CIB kivételével egyikőjük sem tette még közzé számait. A CIB 58 milliárd forintos vesztesége mellett ugyanakkor az anyabankok gyorsjelentéséből kiderült, hogy az Erste az első félévben (adózás után, június végi árfolyamon) 29,7 milliárd forintos veszteséget szenvedett el, az UniCredit viszont (adózás előtt, szintén június végi árfolyamon) 9,5 milliárd forintos nyereséget ért el Magyarországon.

Az első negyedév és a korábbi időszakok alapján sejthető, hogy az UniCredit mellett az OTP és a K&H volt nyereséges az első félévben (a PSZÁF definíciója szerint nagybank a Budapest Bank is, amely szintén közéjük tartozhatott), a CIB és az Erste mellett pedig az MKB és a Raiffeisen tartozott a veszteségesek közé. A magas hitelezési veszteségek mellett az évi több mint 140 milliárd forintos bankadó, a tranzakciós illeték tovább nem hárított része, valamint a kormány által június végén eldöntött, közel 75 milliárd forintos egyszeri sarc a második félévben még rosszabb eredményt hozhat a bankok számára a magyar számvitel szerinti elszámolásban. Az MNB közlése szerint egyébként az elmúlt 12 hónapban -1% volt a bankszektor tőkearányos megtérülése.

Fotó: Róka László

A jegybank elkészítette a bankrendszer helyzetét más szempontok alapján is tükröző mutatókat is az első félévre, ezek pontos értékét azonban egyelőre nem közölte. A jegyzőkönyvből viszont kiderült: a Pénzügyi Kondíciós Index azt mutatja, hogy a pénzügyi kondíciók továbbra is fékezik a gazdasági növekedést. Az első negyedévi romlás után kisebb javulás látható, az index azonban továbbra is negatív értéket mutat.

A pénzügyi piacok felől érkező stressz mérésére használt Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index az elmúlt hónapban kis növekedés után visszacsökkent korábbi szintjére, és távol van a veszélyes zónától. A bankok likviditási helyzete a Likviditási Stresszteszt Index alapján megfelelő, a kombinált stresszteszt a június végi árfolyamot veszi alapul, így a 15 százalékos leértékelődést feltételező stessz-árfolyam 339 forint/eurós árfolyamot jelent. A tőkehelyzet a Tőke Stresszteszt Index eredménye alapján rendszerszinten továbbra is megfelelő, ám három nagybanknál is tőkehiány lép fel. Ezek nagysága azonban kismértékű, a teljes tőkeszükséglet stressz pályán sem éri el a 70 milliárd forintot, és a hiány (az anyabanki tőkeemelésig) vélhetően csak átmeneti.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!