Hedvig
4 °C
15 °C

32 milliárdból gazdálkodnak a kisiskolások

2013.08.14. 11:29 Módosítva: 2013.08.14. 11:29
Egy átlagos magyar általános iskolás kb. havi 1-2 ezer forintot tud megtakarítani, ám nem mindegy, milyen szülői útmutatást kap hozzá. Kutatások szerint azok a gyerekek, akiknek odafigyelnek a gazdálkodásra, felnőttkorukban is tudatosabbak lesznek pénzügyi téren. A mai magyar fiatalok többsége egyébként rendszeresen tesz félre pénzt, és bizonyos célok érdekében akár több hónapig és képes spórolni.

A diákok legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből.

Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülői támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a szülők többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudják a legtudatosabban segíteni gyermekeik pénzügyi szocializációját.

Egy 2008-as felmérés kimutatta, hogy a 8–14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot hívnak le szülői forrásokból. A zsebpénzből gazdálkodók arányához hasonlóan azok száma is nőtt, akik a házi munkaerőpiacon kamatoztatják tehetségüket, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát.

Marián szerint így Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4000 forint körüli átlag zsebpénzt kapnak ma a gyerekek, amiből kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani.

A tékozló fiú tékozló szülei

A kutató elemzéséből az is kiderül, hogy a szülői viselkedésminta, valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak és több a megtakarításuk.

Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nemcsak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben arra is odafigyelnek, hogy mire megy el havifix. A kutatások azt támasztják alá, hogy az ilyen jellegű odafigyelésnek még magánál a zsebpénznél is nagyobb szerepe lehet a gyerekek szocializációjában.

„Kutatásaink igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési  gyakorlatban szorosan  összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára” – mondta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója.

És a tékozló magyarok

„Mi magyarok sokszor hozunk rossz pénzügyi döntéseket, amelynek nemcsak mi látjuk 
kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi 
kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a 
rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak
a pénzpiaci lehetőségek közül” – fűzte hozzá Marián Béla.

Az elmúlt 10 év adatait nézve a magyar háztartások bruttó megtakarítási rátája 10 százalék körüli szinten mozgott. A legalacsonyabb érték 8,1 százalék, míg a legmagasabb 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások rendelkezésére álló éves jövedelmük mindössze tizedét fordíthatják gyarapodásra és megtakarításokra a fogyasztási kiadások után. Ám ennek az összegnek csak a töredékéből lesz valamilyen pénzintézeti megtakarítás.

A mai fiatalok

A mai fiatalok és gyerekek megtakarítási motivációi élethelyzetenként és korosztályonként 
változnak. A serdülőkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat.

A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelméből valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. Megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsgaköltségeket és a jogosítvány megszerzését.

Nem csokira kéne, oké!?

A gyerekek és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandók 
takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk megvásárlása érdekében vagy 
egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra.

„A 8-10 évesek többsége már rendszeresen kap zsebpénzt, rájuk lehet a legnagyobb 
hatással bármilyen pénzügyi oktatás. Ráadásul az ő szüleik igénylik a legtöbb segítséget 
gyerekeik pénzügyi szocializációjához. A 10-14 éves kiskamaszok többségének pénzügyekkel 
kapcsolatos érdeklődése a felnőtt világ felé fordul. Ők már bankkártyát és saját számlát 
szeretnének, amit sok esetben meg is kapnak a szüleiktől" – összegezte megállapításait 
Marián Béla szociológus.