32 milliárdból gazdálkodnak a kisiskolások
További Gazdaság cikkek
-
Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik - Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
- Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
A diákok legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből.
Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülői támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a szülők többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudják a legtudatosabban segíteni gyermekeik pénzügyi szocializációját.
Egy 2008-as felmérés kimutatta, hogy a 8–14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot hívnak le szülői forrásokból. A zsebpénzből gazdálkodók arányához hasonlóan azok száma is nőtt, akik a házi munkaerőpiacon kamatoztatják tehetségüket, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát.
Marián szerint így Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4000 forint körüli átlag zsebpénzt kapnak ma a gyerekek, amiből kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani.
A tékozló fiú tékozló szülei
A kutató elemzéséből az is kiderül, hogy a szülői viselkedésminta, valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak és több a megtakarításuk.
Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nemcsak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben arra is odafigyelnek, hogy mire megy el havifix. A kutatások azt támasztják alá, hogy az ilyen jellegű odafigyelésnek még magánál a zsebpénznél is nagyobb szerepe lehet a gyerekek szocializációjában.
„Kutatásaink igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára” – mondta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója.
És a tékozló magyarok
„Mi magyarok sokszor hozunk rossz pénzügyi döntéseket, amelynek nemcsak mi látjuk
kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi
kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a
rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak
a pénzpiaci lehetőségek közül” – fűzte hozzá Marián Béla.
Az elmúlt 10 év adatait nézve a magyar háztartások bruttó megtakarítási rátája 10 százalék körüli szinten mozgott. A legalacsonyabb érték 8,1 százalék, míg a legmagasabb 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások rendelkezésére álló éves jövedelmük mindössze tizedét fordíthatják gyarapodásra és megtakarításokra a fogyasztási kiadások után. Ám ennek az összegnek csak a töredékéből lesz valamilyen pénzintézeti megtakarítás.
A mai fiatalok
A mai fiatalok és gyerekek megtakarítási motivációi élethelyzetenként és korosztályonként
változnak. A serdülőkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat.
A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelméből valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. Megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsgaköltségeket és a jogosítvány megszerzését.
Nem csokira kéne, oké!?
A gyerekek és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandók
takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk megvásárlása érdekében vagy
egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra.
„A 8-10 évesek többsége már rendszeresen kap zsebpénzt, rájuk lehet a legnagyobb
hatással bármilyen pénzügyi oktatás. Ráadásul az ő szüleik igénylik a legtöbb segítséget
gyerekeik pénzügyi szocializációjához. A 10-14 éves kiskamaszok többségének pénzügyekkel
kapcsolatos érdeklődése a felnőtt világ felé fordul. Ők már bankkártyát és saját számlát
szeretnének, amit sok esetben meg is kapnak a szüleiktől" – összegezte megállapításait
Marián Béla szociológus.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
