GKI: Korruptnak érezzük a Közgépet és a trafikmutyit

A magyarországi korrupció változását mérte a GKI a felmérésében, a résztvevők 85 százaléka tudott nyilatkozni. Utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk a korrupció erősödéséről adott számot (23 százalék jelentős erősödéséről), míg 14 százaléknyi válaszadó jelezte, hogy érzete szerint 2010 óta csökkent (2 százalék szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál – áll a GKI közleményében.

A mínsz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálára egyszerűsítették a GKI-nál (a mínusz 100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, a plusz 100 fordítva). Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli ügyek, a Közgép körüli gyanúk hatása is tetten érhető a romló megítélésben.

Valószínűleg helyi okok miatt is nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka a GKI szerint az lehet, hogy a nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU-s források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről.

Életkor szerint nincs különbség a korrupció növekedésének megítélésében, vagyis elég általános a jelenség ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak a vélt vagy valós hírek. Az iskolai végzettség szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek érzékelnek az átlagnál erőteljesebb korrupciónövekedést, de elmondható, hogy minden végzettségi szint szerint is 2010-hez képest növekvő szintről számoltak be a megkérdezettek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusában végzett felmérést a magyarországi lakosság körében, melynek célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében hogyan alakult hazánkban a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.