Jöhet az újabb görög mentőcsomag?

Alig egy hónappal a szeptember 22-ei országos parlamenti választás előtt semmi sem utal arra, hogy a harmadik éve tartó euróövezeti válság megmozgatná a német választókat, pedig újdonságból nincs hiány.

A Bundesbank károg

A Der Spiegel legutóbbi száma szerint a német jegybank, a Bundesbank egy tanulmánya, melyet az IMF-nek és a német pénzügyminisztériumnak készített, arról számol be, hogy a görögöknek hamarosan újabb mentőcsomagra lehet szükségük. A tanulmány szerint a görög kormánytól az utolsó mentőcsomagért cserébe elvárt intézkedések minősége "egyáltalán nem kielégítő", és a programmal járó kockázatok ezért "különösen nagyok".

A Bundesbank után a német iparvállalatok szövetsége (BDI) is megkongatta a vészharangot; a szervezet vezetője a Handelsblatt csütörtöki beszámolója szerint úgy véli, hogy a görögországi helyzet csak az államadósság egy további részének elengedésével kezelhető. Ezt egyébként a görögök nagy része is így gondolja.

Júliusban Görögország nemzetközi hitelezői 5,7 milliárd eurót bocsátottak a görög állam rendelkezésére, ami a segély utolsó részlete. Az ország eddig több mint 200 milliárd euró segélyt kapott.

Merkel nyugtat

A kormány nem is tagadja, hogy Görögország újabb segítségre szorulhat: "Még nincs kialakult véleményem a témáról" - mondta Angela Merkel kancellár kedden, a nyári szabadsága után adott első interjúban, amikor a Bundesbank elemzéséről kérdezték, korábban ugyanakkor azt mondta, hogy a görög kormány intézkedési jó irányba haladnak a törlesztés felé vezető úton.

A Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak és a Phoenix közszolgálati televíziónak adott interjúban hozzáfűzte, hogy a kormány továbbra is csak akkor járul hozzá a bajba jutott országok támogatásához, ha cserébe az államháztartást stabilizáló és a versenyképességet erősítő reformokat hajtanak végre.

Merkel elmondta még, hogy folytatni kell a diskurzust az uniós integráció jövőjéről. Azt is meg kell vizsgálni, hogy esetleg nem további nemzetállami kompetenciák közösségi szintre helyezésével, hanem fordítva, a Brüsszelnek átadott jogkörök egy részének visszavételével kellene előrehaladni, de ezt a vitát "majd a választások után kell lefolytatni" - emelte ki a kancellár.

Atom > euró

A németeket nemcsak hogy nem érdekli az euró sorsa, de nem is értenek hozzá - mondta Bernd Lucke, az egyetlen kimutatható támogatottsággal rendelkező euroszkeptikus párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője szerdán Berlinben külföldi újságíróknak tartott tájékoztatóján - írta a Reuters. Lucke szerint pártja azért áll mindössze 2 százalékon a felmérések szerint, mert a nem világnézeti, hanem egy-egy ügy köré szerveződő pártok közül másoknak nagyobb szerencséjük van.

Az ökológiai témákra - egyebek mellett az atomenergia veszélyeire - és az emberi jogokra koncentráló Zöldek például meg tudták vetni a lábukat, de az euró nem "húzótéma". Németországban "mindenki tudja, hogyan működik az atombomba", de a pénzügyekhez "a választók legfeljebb 20 százaléka ért legalább alapvető szinten" - mondta Lucke.

Az euróövezet rendezett felszámolását követelő párt vezetője a hozzáértés hiányával magyarázza az érdektelenséget, szakértők azonban egy sor további tényezővel indokolják, miért nem téma kampánytéma az euróválság.

A németek absztrakt fontosságot éreznek

Szakértők szerint viszont a tudatlanságon kívül azért más tényezőkkel is magyarázható az érdektelenség: az egyik fontos ok például az, hogy a németek nem érzik a bőrükön a válságot. A gazdaság növekedik, a fizetések emelkednek, és még soha nem volt annyi embernek munkája, mint jelenleg.

Az pedig nem igaz, hogy egyáltalán nem érdekli a németeket az euróválság, hiszen a 2010 óta tartó krízis rendre az első vagy a második helyre kerül a választók megítélése szerint jelentős ügyek rangsorában. Ez azonban "inkább absztrakt, elvont fontosságot jelent, vagyis az ügynek nincs közvetlen negatív hatása a mindennapi életre" - mondta Oskar Niedermayer, a berlini Freie Universität kutatója a Deutschlandfunknak.

A Forsa közvélemény-kutató intézet vezetője, Manfred Güllner szerint az is sokat számít, hogy az emberek megbíznak Angela Merkel válságmenedzseri képességében. A politikus - akire ráragadt a Mutti, vagyis Anyu becenév - már a 2008-2009-es bankválság idején bizonyította, hogy "törődik az emberek gondjaival".

Merkel majd úgyis megoldja

Ez a meggyőződés tovább erősödött, így aztán hiába számít jobb pénzügyi szakembernek Merkel szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück - a 2005-2009 közötti konzervatív-szociáldemokrata kormány pénzügyminisztere -, mert a választók úgy vélik, nincs szükség a szaktudására, hiszen Merkel "majd úgyis megoldja" a válságot - mondta Güllner.

A német választókat eddig sem lehetett mobilizálni európai uniós témákkal vagy az euróval. Például 1998-ban sem, amikor a német márka még valóság volt, az euró pedig alig több tervnél. Akkor a szavazatok csupán 0,9 százalékát szerezte meg az Initiative Pro D-Mark (Kezdeményezés a német márkáért) nevű jobboldali populista párt - idézte fel a Forsa vezetője a Deutschlandfunk rádióban. Hozzátette: sok német továbbra sem szereti az eurót, de a többség "megbékélt vele, és azt mondja, hogy ha már van, akkor tartsuk meg".

Konszenzus van az érdektelenség mögött

További fontos elem, hogy a kormány válságkezelő politikáját az ellenzék többsége is támogatta. A szociáldemokraták és a Zöldek 2010 óta rendre megszavazták a különböző mentőcsomagokról, euróövezeti válságkezelő rendszerekről szóló előterjesztéseket, és a kormány politikáját egyedüliként elutasító Baloldal sem euróellenes, hanem csak a válságkezelés módszerét kifogásolja. Mindebből pedig a választók számára úgy tűnhet, hogy nincs alapvető különbség a mértékadó pártok uniós politikájában.

Rolf-Dieter Krause, az ARD közszolgálati televízió brüsszeli tudósítója szerint az uniós bürokrácia is sokat tesz azért, hogy a válság ne legyen téma a németországi kampányban. Az Európai Bizottság korábban is tapintatosan visszahúzódott, amikor Németországban vagy Franciaországban választási kampány volt, az azonban "kissé arcátlan", ahogyan Brüsszel jelenleg szünetelteti a válságkezelést a német választások miatt - mondta a tudósító a Deutschlandfunknak.

A görögök nem nyelnének le még egy megszorítást

A Spiegel azt írja, hogy a görög miniszterelnök, Antonisz Szamarasz Kathimerini-nek adott interjújában arról beszélt, hogy kiadta a minisztereinek, hogy a trojkával szeptemberben újrakezdődő tárgyalások során keményen tartsák magukat ahhoz, hogy az ország már nem bír el több megszorítást.

A miniszternek időközben egyébként fontos szövetségese is akadt az ügyben: Szamarasz legutóbbi Fehér Ház-beli látogatása során ugyanis maga Barack Obama mondta azt, hogy "a megszorítás nem lehet az egyetlen megoldás erre a válságra".