Nem tudták, hogy milliárdos üzletet kaptak a NAV-tól
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
„Pénztárgépes témában eddig semmilyen bevételünk nem volt, és mivel szerződésünk sincs, a jövőben sem várható bevétel. A NAV-val egyébként 2011-ben volt utoljára szerződésünk, EKOP-os projekt előkészítésére” – tiltakozott az Indexnél Kleinheincz Gábor, az eGov Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, miután az online pénztárgépek információit fogadó infrastruktúra építéséről szóló cikkünkben megírtuk, hogy egy háromtagú konzorcium, amelynek az eGov is tagja, rengeteg megrendelést kapott a NAV-tól.
Az ügyvezető szerint az írás megjelenése után rengeteg jóakaró gratulált a milliárdos üzlethez. Kleinheincz Gábor azonban leszögezte: „az idézett pénztárgépes szerződésekben semmilyen módon nem vagyunk érintettek, velünk semmilyen szerződést nem kötöttek”.
Pedig nincs tévedés: az adóhatóság honlapján nemrégiben közzétett 2013-as szerződések között ott található hat darab, közel kétmilliárd forint összértékű megállapodás, amelyben Vida Ildikó, NAV-elnök a RacioNet Zrt. és a T-Systems társaságában az eGov Kft.-t bízza meg különféle eszközök, berendezések leszállításával. A RacioNet Zrt., T-Systems és eGov Kft. alkotta konzorcium többek között Oracle-termékek szállítására, adattárház építésre, üzemeltetésre és szerverek szállítására kapott rendelést.
A szerződések szövege szerint a háromtagú konzorcium ügyeiben minden esetben a RacioNet járt el. Az adóhatóság gyakorlatilag nem is kötött olyan online pénztárgépes infrastruktúra-beszerzési megállapodást, amelyben vezetőként vagy konzorciumi tagként ne szerepelt volna az informatikai cég, amely két éve még a Közgép többségi tulajdonában állt, és ahol 2012-ig Simicska Lajos egyik bizalmi embere is résztulajdonos volt.
A RacioNet elnöke, Laufer Tamás az Index kérdésére azt állította, hogy a többmilliárdos szerződött összegek nagyobbik része nem a RacioNet kasszájában landolt, hanem „eloszlott” a fejlesztésekben közreműködő vállalkozások között. A RacioNet elnöke arról azonban nem beszélt, hogy a konzorciumi tagok egy része valójában még annyira sem tudott a megállapodásokról, hogy a nevét adja hozzá.
A NAV több, évekkel ezelőtt kiírt keretmegállapodás terhére intézte az online pénztárgépes beszerzéseket. Az adóhatóság szerint a közbeszerzési pályázatok kiírása minden esetben tartalmazta az elvárásokat, a követelményeket és az objektív bírálati szempontokat. „Az eljárások lefolytatásakor az akkor érvényben lévő, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF, központosított közbeszerzés) által megkötött keretmegállapodások keretén belül volt lehetőség verseny újraindításával megindítani az eljárásokat.”
„A központosított közbeszerzési eljárások lefolytatása során minden esetben az összes résztvevő értesítésre, meghívásra kerül, az ajánlattevők közül ezekben az esetekben a kiírás feltételeinek megfelelően a legolcsóbb ajánlattevő lett kiválasztva. Az ajánlattevők konzorciumokban indulnak, amely összetételének vizsgálata a KEF hatáskörében valósul meg.”
Úgy tudjuk, hogy a KEF keretmegállapodásai szintén konzorciumokkal köttettek, de azokban eredetileg 8-9 cég is szerepelt. Ennek a nagyobb csoportnak volt az egyik tagja az eGov, az egyik keretmegállapodási konzorcium vezetője pedig a RacioNet. Az azonban, hogy a hat, RacioNet–T-Systems–eGov-felállású online pénztárgépes szerződésbe hogyan került bele olyan cég, amely valójában nem volt tudomása a rendelésekről, az eGov vezetése előtt is rejtély.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
