Negyven-negyvenöt évesen keressük a legtöbbet – derült ki a Hay Group Figyelőben ismertetett tanulmányából. A tavalyi adatok alapján készült elemzésből kiderül, Magyarországon nem jellemző a szenioritásalapú bérezés, vagyis valaki pusztán azért, mert régóta dolgozik egy vállalatnál, nem kap magasabb bért. A fizetési görbe csúcspontja negyven év körül található.
A Magyarországon foglalkoztatottak több mint 10 százalékát tartalmazó adatbázis azt mutatja, hogy a legtöbben a 36–39 éves korosztályban dolgoznak, ekkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy aktívak legyünk a munkaerőpiacon. A 40–44 éves korosztályban szinte negyedével kevesebben dolgoznak, mint a csúcson.
Ez két dolgot jelenthet: a vállalatok leépítéskor inkább a 40 év feletti munkavállalókat küldik el, illetve nehezebben vesznek fel ennél idősebbeket, ha azok állást keresnek. A tanulmányból kiderül, minél képzettebb valaki, annál nagyobb eséllyel talál ennyi idősen is munkát, a legtöbb felsővezető például 40–44 éves. A középvezetők többsége 35–39 éves, a legtöbb szakértő pedig a 30–34 éves korosztályban található.
Azok, akik nem lépnek tovább magasabb kategóriába az idő előrehaladtával, még egy ideig emelkedő béreket tapasztalnak, végül azonban stagnálás következik. Vagyis a cégek egy idő után nem fizetik meg a tapasztalatot.
Érdekes, hogy a hűség nem vont maga után kirívóan magas fizetést. Azok, akik 10-15 évvel ezelőtt kerültek egy állásba, még az akkori munkaerő-piaci helyzetnek megfelelő bért kaptak, és legtöbbször minden évben csupán az inflációt egy-két százalékkal meghaladó béremelésben részesültek. Így viszont kimaradtak a hazai bérek felfutásából, amely a kétezres évek első felében volt jellemző.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
