A többség szerint rossz az EU-tagság

2013.08.30. 15:19

Az ország uniós tagságának megítélése megosztja a magyarokat. Kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Magyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják azt, de igen jelentős azok részesedése is, akik szerint egyértelműen egyik irányba se billen a mérleg, idézi a Portfolio.hu a jelentést. Ráadásul ebben a kérdésben évtizedes trend fordult meg idénre, hiszen a csatlakozás évétől egészen 2011-ig a tagságot pozitívan értékelők mindig többen voltak, mint az azt bírálók – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.

Megfordult a trend a magyar lakosság EU-tagságról alkotott véleményében: a csatlakozás éve, 2004 óta egészen 2011-ig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív (tízből hárman-négyen vélekedtek így), vagy se nem jó, se nem rossz (tízből három-öt válaszadó gondolta így), és mindig csak egy kisebbségi csoport nyilatkozott negatívan az EU-csatlakozásról (tízből egy-két válaszadó) – emlékeztet a TÁRKI.

2010 óta látványosan nőtt az elégedetlenek csoportja

Az idei évben mindez megfordult a legfrissebb felmérés eredménye szerint. Tízből négyen úgy vélik ugyanis, hogy rossz dolog Magyarország tagsága az Európai Unióban, és ezzel a legnagyobb csoportot képezik. Az elmúlt három évben látványosan, másfélszeresére nőtt az „elégedetlenek”aránya.

Eközben hasonló mértékű, de fordított irányú változás állt be az EU-tagságot vegyesen értékelők körében, így a 2010-es 45 százalék körüli szintről alig 20 százalékra esett e véleménycsoport aránya, azaz a „semleges” véleményűek részesedésének elolvadásával párhuzamosan jelentősen megerősödött az EU-tagságot kritikával illetők tábora. Emellett az EU-csatlakozást egyértelműen pozitívan megítélők aránya kisebb mértékben ugyan, de szintén csökkent, és jelenleg tízből három magyar sorolható ide.

eutag

Idén nyárra tehát a magyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk szerint nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása – összegzi a Tárki.

Főleg az iskolázatlanabbak

Az egyes társadalmi csoportok között figyelemre méltó eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nő az uniós tagságot pozitívumként értékelők aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama.

Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínűbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja a válaszadó. Míg a legrosszabb helyzetűeknek csak alig negyede tartja jónak az EU-tagságot az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élők körében több mint kétszeres (61 százalék) a pozitívan értékelők aránya.



  • Hírek
  • Hírek