Felhúzta az állam a beruházásokat
További Gazdaság cikkek
-
Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban - Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Utoljára hat éve volt az éves beruházási index pozitív tartományban, de növekedésről ennek ellenére csak megszorításokkal beszélhetünk, írja a Portfolio. A mutatót számos egyedi, egymással ellentétes hatás módosítja, például az árvíz elleni védekezés vagy a tavalyi autóipari beruházások kiesése.
Több műanyag, kevesebb gyógyszerberuházás
Utóbbi hatást is figyelembe véve talán a legörvendetesebb tendencia nem is egy kiugró szám, hanem az, hogy a feldolgozóipar beruházási teljesítménye alig marad el az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a KSH még mindig a a feldolgozóipari alágak felénél regisztrált csökkenést.
A nagyobb súlyt képviselő ágazatokban a járműgyártáson kívül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeriparban, ugyanakkor nőttek a beruházások a gumi, műanyag, nem fém ásványi termék, illetve a gép, gépi berendezések gyártása területén.
A magánszektor aggasztó
Ami a leginkább szembetűnő, hogy a korábbi időszakokhoz képest egész kedvező beruházási adatban nagy szerepet játszanak az állami fejlesztések, megrendelések. A magánszektor beruházásai jóval kevésbé alakulnak biztatóan, és a helyzet még inkább sajátos lehet, hiszen a versenyszféra is teljesít állami megrendeléseket.
A beruházások emelkedését elsősorban a nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 13,2 százalékos növekedése okozta, aminek nagyobb részét az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópálya építések jelentették. Ezenkívül az ágazatban jelentős járműbeszerzés is történt. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős bővüléséhez (48,8 százalék) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, egyéb középületek felújítása és a katasztrófavédelmi fejlesztések járultak hozzá.
Így a stagnálás lesz a csúcs
Az elemzők előzetesen nem ilyen fényes adatra számítottak, írja a napi.hu. Mint mondták, a finanszírozás oldaláról nem látszik a következő negyedévekben a bővülés alapja: új hitelkihelyezés nem történt és a készpénzforgalom is csökken. Vagyis nem látszik, hogy ki és honnan finanszírozna nagyobb beruházásokat (az államon és az uniós újraelosztáson kívül). A június 1-jétől indult jegybanki hitelprogram egyelőre nem sokat segített a helyzeten, hiszen a második negyedévben legfeljebb pár 10 milliárd forint hitelt fordíthattak ebből beruházásokra a vállalatok, a többi lehívott pénz refinanszírozásra mehetett el. Később - akár új programmal, akár az augusztus végén záruló meghosszabbításával - segíthet még az MNB, ám ennek mértéke valószínűleg az összes beruházás töredékét éri csak el.
A jegybanki hitelkonstrukció kisebb fordulatot a kkv-szektorban viszont előidézhet. Olyan fajsúlyos területeken viszont, mint az energetika, a távközlés és a bankszektor, az a különadók és a rezsicsökkentés okok zuhan a cégek beruházási aktivitása. Csak az energetikai beruházások egy évben a GDP másfél-két százalékát is el tudják érni normális üzemmódban, így ennek a területnek a teljes leállása (illetve a minimális karbantartási munkálatoknak való elégtétel) miatt tűnik úgy, hogy a közeljövőben a mostani kvázi stagnálásnál érezhetőbb beruházási fordulat nem fog bekövetkezni.
Hatnak a különadók és a rezsicsökkentés
Érdemes megemlíteni még, hogy a válságadókkal, rezsicsökkentéssel sújtott energetikai szektor beruházási fékje továbbra is erős (-24,8 százalék éves szinten), ahogyan a távközlés, kommunikáció területén is hasonló a helyzet (-29,4 százalék). A lakásépítések visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene is 8,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Az összkép tehát vegyes. A fő szám szintjén kellemesnek mondható eredmény érkezett, ám y beruházások rövid bázison nézve stagnálnak, ráadásul ezt a teljesítményt egyre inkább az állami fejlesztések, megrendelések eredményeképpen tudja tartani a nemzetgazdaság.
A feldolgozóipar előző negyedéves sokkszerű visszaesése után újra stagnálás közeli állapot figyelhető meg. Az egyes szektorokat célzottan sújtó extra terhek kapcsán az aggodalmak beigazolódni látszanak: tartósan alacsonyabb fejlesztési aktivitás mutatkozik ezeken a területeken. Konjunkturális szempontból a feldolgozóipar megindulása jelenthetné majd a jó hírt, a hosszú távú növekedési kilátásokat pedig a magánszektor teljes élénkülése javíthatja - enélkül ugyanis aligha emelkedik tartósan és érdemben a régió kirívóan legalacsonyabb beruházási rátája.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
