Augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció. Ez közel 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabb inflációt utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a fogyasztói árindex. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek augusztusban, közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Elemzők az előző hónappal megegyező fogyasztói árakat, éves összevetésben pedig 1,65 százalékos drágulást vártak. Augusztusban ötödik hónapja volt 2 százalékosnál alacsonyabb a fogyasztói árak éves növekedési üteme. A háztartási energia, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak, valamint a tartós fogyasztási cikkek és ruházkodási termékek árának csökkenésével magyarázta az alacsony inflációt jelentésében a KSH.
A maginfláció
Maginfláció az az inflációs mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól. A maginflációt hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal számítja ki. Számítása rendszerint a fogyasztói árindex bizonyos tételeinek elhagyásával történik, ilyen például az üzemanyagok, az energia és a gyógyszerek árszínvonala.
A hatalmas meglepetést okozó adat mellett további érdekesség, hogy a maginflációs mutató 2,8 százalékról 3 százalékra emelkedett. A portfolio.hu cikkében rámutat, merőben szokatlan, hogy ennyire eltérő irányba mozdult a kétféle mutató, ez arra világít rá, hogy az árindex esésében inkább olyan tényezők játszottak szerepet, amelyek nem feltétlenül tartósak.
A legnagyobb egyedi hatást az üzemanyagok okozták, pedig augusztusban 1 százalékkal drágultak júliushoz képest, de tavaly 3 százalék felett volt a drágulás, így a 12 havi index jócskán csökkent. Ez a fő magyarázata a maginflációs mutató eltérő alakulásának is, hiszen ez a tétel (magas adótartalma és a külső világpiaci folyamatoknak való kitettség miatt) nem szerepel a szűkebb fogyasztói kosárban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
