Kamatot emelnek Matolcsyék jövőre?

A bruttó hazai termék (GDP) az idén 0,5 százalékkal növekedhet a gyenge nemzetközi konjunkturális helyzetben, a magánszektor tovább mérséklődő beruházásai és gyenge munkaerő-kereslete mellett, olvasható a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében. Jövőre megítélésük szerint a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot.

A Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés című kiadvány az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is, áll a Századvég előrejelzésében.

Kamatemelés jön jövőre

Az elemzők az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a növekedési hitelprogram (NHP) keretének kibővítésével, ugyanakkor összességében ezek az intézkedések pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat.

A Századvég szerint az infláció az idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a regulált árak mérséklődése, a rezsicsökkentés is hozzájárul. Az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.

Kisebb növekedést vár a GKI

Kevésbé derűlátó a GKI. Szerintük a 2013. évi 0,3 százalék után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól. 2011–14-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn közzétett előrejelzésében. A GKI elemzői szerint a gyenge magyar teljesítményt csak kisebb részben magyarázza az EU-kereslet gyengesége, abban főleg a hazai piac további szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe.

A GKI kutatói 2013 egészére 1,9 százalékos inflációt becsülnek. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohány-árrés, fix magas taxi díj – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét – olvasható a GKI előrejelzésében. Hangsúlyozták, a kormány egyre drágábbá teszi bankrendszer szolgáltatásait, a GKI kutatói szerint az augusztusi 1,3 százalékos átlagos inflációval szemben a pénzügyi szolgáltatások árindexe 28,7 százalék volt.

Veszélyben a 3 százalék?

Az államháztartás uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya idén a GDP 3 százaléka körül alakul, várhatóan a 2,7–3,4 százalékos sávban a következő hónapok folyamataitól függően, a fő kockázati tényező egy „fékezett hatású választási költekezés”.

A GKI előrejelzése szerint az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új hitelfelvételek ütemezése) dönti el. Az idén év végére 79-80 százalék közötti adósságráta várható. A magyar államadósság az elmúlt években csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt mérséklődött, e nélkül mintegy 6 százalékponttal emelkedett volna – állítják a GKI kutatói.