Fónagy: Büszkék lehetnénk a BKV-ra és a MÁV-ra

„Amikor a kormányülésen felvetődött, hogy jövünk ide előadni, a főnököm felvetette, hogy remek, hiszen akkor legalább itt is tudunk beszélni kicsit a rezsicsökkentésről” - kezdte viccelődve előadását Fónagy János államtitkár az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen Gyulán. Majd hozzátette, ha hallgatósága nem bánja, mégis maradna a témánál, amiért idehívták.

Beszél a közlekedésről.

Szerinte sokakban nem tudatosult, hogy a közlekedés mit jelent a nemzetgazdaság szempontjából, tulajdonképpen nagyon büszkék is lehetnénk rá. A magyar vasutas 30-40 éve szerinte semmi mást nem hall, mint hogy buta, lusta, késik, lop, mindenki elmondja azt is, milyen borzasztó a főváros közlekedése. Ezzel az "évtizedes, imamalomszerű ócsárlással" oda jutottunk, hogy ez "a szakma valahol elfogadta, hogy ez a vélemény, és közömbös lett a saját megítélését és létét illetően".

„Erre szoktam mondani, hogy egyenesítsék ki a derekukat. Az ágazatnak van kellő erkölcsi alapja, hogy büszke legyen a tevékenységre” - mondta erre szokása szerint Fónagy, aki szerint ha a MÁV és a BKV üzemi mutatóit megnézzük, sok szempontból jobbak vagyunk másoknál.

Például Budapesten átlagosan 150 méter van két megálló között, Párizsban csak 500 méter.
De ez még semmi.

• A teljes közlekedés-infrastruktúra értéke ötöde az ország nemzeti vagyonának.
• A szállítás, raktározás 1468 milliárd forint hozzáadott értéket jelent egy évben, az alapáras bruttó hozzáadott érték 6 százalékát.
• Tavaly 262 ezer főt foglalkoztattak az ágazatban.
• A közúthálózat fenntartására, fejlesztésére 330 milliárd forintot tett a magyar társadalom az utóbbi 10-12 évben.
• Eddig is és ezután is nagyjából 95 százalékban uniós pénzből fejlesztjük az infrastruktúrát.
• Az unión belül a GDP 15 százalékát adja a szállítmányozás, a raktározás, és a járműipar.
• Nálunk a járműipar önmagában adja az ipari termelés 14 százalékát, és az export 25 százalékát.
• A magyar közúthálózat 130 ezer kilométer, 31 ezer állami, többi önkormányzati kezelésben van. Gyorsforgalmi út 1333 kilométer, ebben autópályák, autóutak benne vannak.
• Minden hetedik munkavállaló a járműiparból, közlekedésből kapja a fizetését.

Ezután Fónagy arról beszélt, hogy a közlekedés akkor működik jól, ha a rendszer összeáll, a fejlesztések összeérnek. Viszont van úgy, hogy elsietni sem érdemes egy-egy építkezést. Például az M3-ast.

„Meggyőződésem, hogy az M3-assal valahogy Vásárosnamény környékén meg kellene állni, és ott legalább öt évig nézelődni, meg csodálkozni, hogy hol vagyunk. Hogy a gazdaságfejlesztés utolérjen minket. Mert ha mi ezt nagyon gyorsan elvisszük a határig, márpedig úgy néz ki, hogy elvisszük, akkor az ukránoknak csináltunk utat. És azért Kárpátalján még mindig a magyar béreknek a 40 százalékáért lehet munkaerőt kapni. És akkor nem Észak-kelet Magyarországnak csináltam autópályát, hanem Ukrajnának. Ha azt nézem, hogy azok magyarlakta területek, akkor nemzetpolitikailag ez üdvös, de ha a magyar nemzetgazdaság rövid távú érdekeit nézem, akkor lehet, hogy kicsit ki kellene várni.”

A kis kitérő után újabb adatcunami következett, záporoztak az érdekes közlekedési statisztikák:

• 7714 kilométer a teljes vasúti hálózatunk.
• Az agyonszidott magyar vasútnak 2800 szerelvénye van, 390 ezer utast szállít naponta.
• A MÁV-nak 3600 saját vagy bérelt kocsija, 4420 motorkocsija, 2300 bérelt kocsija van, 900 mozdonya.
• 2010-től 11 korábban bezárt vasúti vonalat újranyitottak, 2-3-mal tartoznak még.
• Van 1-2 olyan pályaszakasz, ahol fizikai akadályai vannak az újranyitásnak, „nevezetesen egy hegy rászakadt a hálózatra.”
• 2002-ben 27 milliárd adóssággal adták át a MÁV-ot, 2010-ben 330 milliárd adóssággal kapták vissza, úgy, hogy közben a MÁV Cargót eladták. Nem jött be a cég felaprózása. 2013 második félévében 270 forintra csökkentették a MÁV adósságát.
• Teljes utasmennyiség 4/5-ét viszi a volán, 1/5-ét viszi a vasút.
• Volánnak naponta 36 ezer járata van, évente 441 millió embert visznek évente 6000 db. busszal.
• Ez régóta az első olyan kormányzati ciklus, amikor nem volt vasutassztrájk. (Fónagy ezt le is kopogta.)

Fónagy János elmondta, a kormánynak tudatos „repatriálási” szándéka van, „eklatáns” példa a Rába visszavásárlása. Nagyon bízik benne, hogy a Rábának alkalma lesz arra, hogy az évi 6-700 darab autóbusz igényt kielégítse. Az Ikarus aranykora nem jön vissza, az volt, hogy évente 13 ezer buszt gyártott. Más világ volt.

Az államtitkár ezen kívül még mondott néhány fontosat, például, hogy mit kell megvenni, vagy megépíteni:

1. A vasúti vállalatokhoz hozzátartozik a teherszállítási üzletág, ez a MÁV-ra is igaz.
2. Az európai nagysebességű vasúthoz Magyarországnak csatlakoznia kell.
3. Mindenki tudta, hogy a Malév csődbe fog menni, a jobb években is mindig mínuszos volt. Költségvetésből működtetett újabb veszteséges társaság nem kell, de Fónagy meggyőződése, hogy lesz még nemzeti légitársaság. Előbb azonban a repteret kell megvenni. „Első a reptér, második a légitársaság.”
4. Nem mondhatunk le a nagy sebességű vasútról.
5. V0 vasúti körgyűrű létrehozása nem függhet a finanszírozástól. Meg kell csinálni, meg fogják csinálni.

Előadásából kiderült, a kínai befektetők jönnek-mennek. Nagyon hasonlítanak egymásra, de a névjegyükről tudja, hogy ez egy másik csapat, nem azok, akikkel a múltkor tárgyaltak. Mosolygós, de nehéz emberek, nem olyan könnyű velük megállapodni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!