Ha van autópálya, könnyebb elmenni

Másfél óra alatt az összes vidéki nagyvárost el lehet érni a Budapest körül kialakult üzleti és logisztikai központokból, a Délmagyarország cikke szerint ezért nem hoznak létre több vidéki telephelyet, nem teremtenek munkahelyeket. Sőt, azt is ki merik mondani, hogy a sztráda inkább visz, mint hoz: arra alapozva, hogy a mobil munkaerőt vákuumszerűen szívja ki Szegedről és a megyéből.

Lengyel Imre, az SZTE Gazdaságtudományi Karának intézetvezető egyetemi tanára szerint a magyar gazdaság visszaesése, stagnálása is csak részben vezethető vissza az elhibázott gazdaságpolitikára.

A háttérben olyan folyamatok indultak el és erősödtek fel, amelyek hosszabb távon lassítják a magyar gazdasági növekedést – magyarázta Lengyel.

Szerinte az egyik az ország településhálózata: csak Budapest versenyképes nemzetközileg, egyedül a főváros generál EU-átlag körüli növekedést, a többi város ehhez kicsi.

A másik a sugárirányú, egy központú közlekedésfejlesztés: az autópályák és a vasút az egész országból Budapestre fut sugarasan, így a „traded tevékenységek" – lényegük, hogy az előállító és a fogyasztó nincs egy helyen, így vagy a terméket, vagy a szolgáltatást végző ügynököt kell mozgatni – üzleti szempontból a csomópontban élveznek előnyöket, hiszen az egész országot el tudják látni igen előnyös elérhetőségük miatt.

Mivel a fővárosban lévő cégek maximum másfél óra alatt az ország területének 70–80 százalékát elérik, üzleti és logisztikai szolgáltatásaikkal kiszorítják a vidéki cégeket. A vidéki pólusok kicsik, a fővárostól „se közel, se távol" helyzetben vannak.

Ez természetesen egészében jó folyamat, kevesebbet kell költeni szállításra, raktározásra és egyebekre, így ugyanaz a termék minden egyéb körülmény változatlansága mellett olcsóbb lesz, mint autópálya nélkül. Persze ez nem vigasztalja a dél-alföldi szállítmányozókat, akiknek így kevésbé van szükség az ilyen jellegű munkájára.

Mindenesetre tény, hogy szinte csak Pest megye fejlődik az országban. Tavalyelőtt az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-átlag közel 106 százalékán állt Közép-Magyarországon, miközben négy régió, köztük a dél-alföldi 40 százalék körüli értéket produkált.