Mondjuk írtam könyveket, olvassák el őket!
További Gazdaság cikkek
-
Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát - Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Eugene F. Fama, Robert J. Shiller és Lars Peter Hansen nyerték a 2013-as Nobel-emlékdíjat a pénzpiaci eszközök árváltozásainak vizsgálataiért. A díj indoklásaként elmondták, hogy az eredményeik nemcsak az elméleti közgazdászokat hozták lázba, hanem a gyakorló szakembereknek is kézzelfogható tanácsokkal szolgálnak.
A Nobel-díj mellé 80 millió svéd korona (mintegy 265 millió forint) pénzjutalom, egy aranymedál és egy oklevél jár, amit december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulójának napján vehetnek át az érintettek a díjátadó ünnepségen.
Vitát díjaztak
Famáék díjazásával tulajdonképpen egy vitát díjazott a bizottság, mondta Kondor Péter, a CEU adjunktusa, akinek Chicagóban kollégája volt Fama és Hansen is. Famáék csaknem legalább tíz éve folyamatosan az esélyesek közé számítanak, mivel nagyon nagy hatású volt a munkájuk, az idézettségi listák élén szerepeltek, viszont a pénzügyi válság eléggé betett az esélyeiknek, különösen Famának.
Fama legjelentősebb mondása ugyanis az volt, hogy a pénzügyi piacok hatékonyak, azaz az egyes eszközök (a részvényektől a bonyolult derivatív termékekig) árai mindig minden rendelkezésre álló információt tartalmaznak, azaz nagyjából jól tükrözik az adott eszköz értéket. Hansen is alapvetően ebbe a táborba tartozik, ő olyan statisztikai módszereket dolgozott ki, amivel vizsgálni lehet a beépülő információkat. Ezek a módszerek ráadásul kevéssé függnek a feltevésektől, ezért lett nagy hatásuk, mivel jól lehet velük tesztelni a különböző elméleteket.
Subprime jelzálog termékek baja
A mostani válságnak nagyjából az volt a közvetlen kiváltó oka, hogy amikor már nagyjából mindenkinek volt lakáshitele, aki vissza is tudta volna adni, akkor elkezdtek olyanoknak is adni, akik már jó eséllyel nem.
Ez azt jelenti, hogy valakik hajlandóak voltak megvenni ezeket a jelzálogleveleket többért, mint amennyiért kellett volna az elérhető információk alapján. Fama mindezek mellett elég keményen védi az elméleteit.
A válság során azonban elég erősen bebizonyosodott, hogy a pénzügyi piacok sem mindig hatékonyak, különösen például a túlárazott subprime jelzálog termékeknél volt ez feltűnő, magyarázta Kondor. Az az érdekes, hogy Shiller viszont pont ezzel ellentéteset állított, az ő fő elméletei arra vonatkoznak, hogy valami nem stimmel az árakkal, sokat foglalkozott például irracionális, divathullámok által befolyásolt buborékokkal.
A díjjal azt ismerték így el, hogy ezek a viták hasznosak, és lehet, hogy egyikőjüknek sincs tisztán igaza, de mindannyian óriási hatással voltak a tudomány fejlődésére, mondta Kondor Péter.
Ez irányítja a modern civilizációt
Schillert a sajtótájékoztató alatt rögtön fel is hívták telefonon. Ő elmondta, hogy a pénzügy azért érdekelte mindig, mert annyira meghatározó és fontos terület, gyakorlatilag ez irányítja a modern civilizációt, illetve mivel jól be lehet vele mutatni az emberi viselkedést. „Azt szeretném, ha a pénzügy fejlődne, hogy tovább szolgálhassa az emberiséget.”
A mostani válságra vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy hibák és tökéletlenségek miatt jött létre, évtizedek kellenek még teljesen helyrehozni a károkat, de válságok korábban is voltak, és általában tanultunk belőlük.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen jól megfogható tudást adott a társadalomnak, nevetve azt mondta: „Mondjuk írtam könyveket, olvassák el őket!”
Tavaly a fordított játékelméleti eredményeket díjazták
Tavaly Alvin E. Roth és Lloyd S. Shapley kapta a közgazdasági Nobel-díjat. A két amerikai tudós mechanizmustervezésért kapta a díjat, kutatásuk lényege, hogy inverz játékelméleti eszközökkel összehozzák a kereslet és a kínálat legjobb kombinációját.
Mindez furcsán hangozhat, de például jól bemutatja mechanizmustervezést Salamon király döntési problémája, amikor két asszony is magáénak vallott egy csecsemőt. Salamon király a történet szerint elrendelte, hogy akkor vágják félbe a kisgyereket, mire az igazi anya inkább lemondott róla, a másik pedig nem. Nyilván utána nem vágták fel a gyereket, hanem megkapta az igazi szülő. Itt két szereplő volt, három lehetséges kimenet, és a szereplők hasznossága alapján így tökéletes döntési mechanizmussal ki lehetett hozni a legjobb megoldást.
A gazdaságban is rengeteg olyan helyzet van, mint a közbeszerzések vagy az iskolaválasztás, ahol az eltérő információk és stratégiák birtokában lévő felek számára kéne kidolgozni valamilyen elvárt célnak megfelelő döntési mechanizmust.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
