Fellélegezhetnek az írek és a spanyolok
További Gazdaság cikkek
- Óriási árverésre készül a NAV, milliós tételekre is lehet licitálni
- Luftot rúgtak a szabályzók: az adóemeléssel csak a feketepiacnak ágyaztak meg
- Megszavazta az Országgyűlés: épülhet a mini-Dubaj
- Magyar eperként árulják a külföldi termést, sorra verik át a vevőket
- Itt a kormány válasza az Armageddon-közgazdászoknak
Írország és Spanyolország is még az év vége előtt kiléphet az uniós mentőprogramból – mondta az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a csoport elnöke hétfőn este Luxembourgban.
A politikus elmondta: arról egyelőre nem döntöttek, hogy a programok végeztével a két országnak van-e szüksége bármilyen további készenléti, elővigyázatossági hitelre, és ha igen, milyen formában. Ezt a következő novemberi tanácskozáson újra elővesszük, erről akkor születhet döntés – mondta .
A holland pénzügyminiszter szerint mindkét ország költségvetési kilátásai javulnak, az országok sokat tettek azért, hogy rendberakják a pénzügyeiket. Írország a következő felülvizsgálat lezárultát követően 2,3 milliárd euróhoz juthat még hozzá. Portugália a jövő év közepén léphet ki a mentőprogramból, az ottani reformok is kezdenek beérni, javul a versenyképesség, a gazdaság kezd egyensúlyba kerülni, de jogi és oktatási reformra még például szükség van – tette hozzá.
Görögországról azt mondta, hogy ott jelentős konszolidációs erőfeszítések történtek, de továbbra sem nyilatkozott azonban egyértelműen arról, ami Brüsszelben hónapok óta kering a nemzetközi sajtóban, vagyis, hogy Görögországnak lesz-e még szüksége további segítségre. Decemberben-januárban mérjük majd fel, hogy van-e rés a finanszírozásban, a 2014 utáni szükségleteket pedig a jövő év folyamán értékeljük majd.
Bankmentés: először a magánforrások
A pénzügyminiszterek áttekintették, hogyan áll a bankunió, és Dijsselbloem megemlítette, hogy heteken belül hatályba lép a közös bankfelügyelet. A bajba kerülő bankok feltőkésítésével kapcsolatban pedig megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint az eurózóna állandó mentőalapjából, az Európa Stabilitási Mechanizmusból (ESM) csak a legvégső esetben lehet majd feltőkésíteni a bajba jutott bankokat. Elsőként a magánszektor lehetőségeit és a belső forrásokat kell felmérni, ha ez a lehetőség nem elegendő, akkor az adott tagállam az állami támogatások szabályait betartva kell megoldást találjon a helyzetre, és csak ha erre nem képes, akkor vehetőek igénybe az ESM forrásai.
Dijsselbloem beszélt a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos egyeztetések állásáról is. A bankszanálási és talpra állítási irányelv értelmében lesznek tagállami bankszanálási alapok, és egységes bankszanálási mechanizmus is létre fog jönni, amelyet a pénzügyi szektorra kivetett adókból töltenének fel. Ennek feltöltése viszont akár évekig is tarthat, addig az ESM mintegy áthidalóként léphetne közbe a szanálási alap helyett, amely viszont utólag szedné be a bankszektortól a szanálásra fordított forrásokat - magyarázta.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is arról beszélt, hogy a bajba jutott bankok megmentésénél világos sorrendet kell felállítani azzal kapcsolatban, hogy a különböző forrásokat mikor és hogyan lehet bevonni a pénzintézet talpra állításába. "Az adófizetőket meg kell kímélni, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni" - szögezte le Rehn, aki egyetértett Dijsselbloemmal abban, hogy elsőként a tulajdonnal rendelkező magánbefektetők, részvényesek és a hátrasorolt követelésekkel rendelkező hitelezők, kötvényesek forrásait kell felhasználni a pénzintézet megmentésekor.