Így vezethetik be a luxusadót

35 százalékos adót vetnek ki a luxustermékekre – a héten erről dönthet a kormány. Mivel azonban ezt sem megemelt áfakulccsal, sem a jövedéki adón keresztül nem lehet megoldani, várhatóan egy teljesen új adó bevezetését jelenthetik be. A luxusadóból nem várható óriási bevétel, de kommunikációs szempontból jól jöhet.

Matolcsy bicskája beletört

A kormány régóta kacérkodik azzal, hogy különadót vessen ki a luxustermékekre, tavaly Matolcsy György gazdasági miniszter még egy új, 30 százalék feletti áfakulcsban gondolkodott, ötlete azonban visszapattant az Európai Bizottságról.

David Boubil, a bizottság adóügyi szóvivője akkor az Indexnek azt mondta, bár uniós szinten is zajlik az áfáról, a szabályok átalakításáról szóló vita, a hatályos irányelvek nem teszik lehetővé egy az általános áfakulcs feletti kulcs kivetését.

Jelenleg ugyanis az a szabály az EU-ban, hogy egy általános kulcsot lehet kivetni, ez nálunk most 27 százalék. Ezenkívül csak néhány alacsonyabb kulcsot lehet bevezetni, de – néhány speciális helyzettől eltekintve – egyik kedvezményes kulcs sem lehet alacsonyabb 5 százaléknál: nálunk egy 18 és egy 5 százalékos kedvezményes kulcs él. Az általános kulcs feletti luxuskulcsra viszont egyáltalán nincs példa az unióban.

Hogy lehetne mégis?

Logikus ötlet lehetne úgy kijátszani ezt a szabályt, hogy megemeljük az általános áfakulcsot mondjuk 35 százalékra, azt kinevezve luxusáfának, és a luxustermékek kivételével minden másra bevezetnénk egy alacsonyabb kulcsot.

Csakhogy a gyakorlatban az irányelv meghiúsítja a trükközést, az EU ugyanis tételesen felsorolja, milyen termékekre lehet kivetni alacsonyabb kulcsot. A termékkör viszonylag széles – élelmiszertől a hajvágáson át a gyógyszerekig sok termék adója csökkenthető –, de nem elég széles ahhoz, hogy minden fontos, a mostani általános kulccsal adózó termékre kiterjesszük: emiatt egy ilyen húzás brutális drágulást hozna a hétköznapokban.

Felmerült a találgatások között az is, hogy egy új, luxustermékekre kivetett adót esetleg a jövedéki adók közé lehetne bepasszírozni, de az EU itt is szűk lehetőségeket hagy. Jövedéki adót csak dohánytermékekre, alkoholra, üzemanyagra lehet kivetni, komoly szabályozói feladat lenne ezekbe a kategóriákba betenni a luxustermékeket. Lehetne persze azon gondolkodni, hogy az alkoholtartalmú parfümök beférhetnek-e az alkoholok közé, de igazi eredményt, jelentős bevételeket aligha jelentene, ha a jövedéki adózásban sarcolnák a luxust.

A mostani költségvetési tervben egyébként még nem számolnak a luxusadóval, és jól látszik, nagyjából az áfából és a jövedéki adókból is az ideihez hasonló bevételt vár a kormány. A jövedéki adónál legfeljebb a legális cigarettavásárlás visszaesése okozhat némi csökkenést.

A harmadik út működhet

Nem tartja valószínűnek Farkas Gábor, a PwC Magyarország adójogi szakértője sem, hogy a kormány a fentebb emlegetett áfa- vagy jövedéki szabályok alakításával vetne ki adót a luxustermékekre.

A legnagyobb esélye szerinte annak van, hogy egyfázisú adóként vetnék ki a luxusadót. Ennek megfelelően vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnának. Innentől a kérdés inkább már csak az, hogy pontosan mely termékeket érint, milyen értékhatártól kerül valami a luxusadó körébe.

Orbán Viktor és Varga Mihály nyilatkozataiból ez részleteiben nem derült ki, csak annyi, hogy nagyrészt ékszerek, nagy értékű autók, szőrmebundák kerülhetnek a célkeresztbe. Sejthető, hogy ha különadót vetnek ki, az emlegetett 35 százalékos új adó nem a 27 százalékos áfa mellett értendő, a luxustermékekre kivetett kulcs így tehát inkább 7-10 százalék között várható.

Hasonló adó egyébként jellemzően nincs az unióban, korábban például Belgiumban élt egy 8 százalékos kulcs a luxustermékekre, de ez azóta megszűnt, más országok pedig nem vetettek ki a fogyasztáshoz kapcsolódó luxusadót. Más országok főként inkább a jövedelemadóban és ingatlanadóval, vagyoni típusú adókon keresztül próbálják meg sarcolni a gazdagabbakat.

Nem árt az óvatosság

Farkas az Indexnek azt mondta, adótechnikailag érthető a luxustermékek megadóztatása, mivel az azt vásárló fogyasztók kevésbé árérzékenyek, kis drágulásra nem esik vissza drámaian a kereslet. Ezzel együtt ugyanakkor vigyázni kell az adó mértékével.

A magasabb jövedelmű rétegnek ugyanis nem jelent problémát, hogy például Szlovákiába ugorjon át megvenni egy luxusautót vagy drága karórát, ha ott lényegesen olcsóbban hozzájut. A túl nagy adó így könnyen visszaüthet, hiszen ha máshol veszik meg ugyanazt a terméket, amit nálunk vettek volna, még a 27 százaléknyi áfabevételtől is elesünk, vagyis konkrétan pénzt vesztünk az adó bevezetésével.

Illik a kormányhoz

A fogyasztásra kivetett luxusadó egyébként jól illeszkedik a kormány adópolitikájába, az utóbbi években egyértelműen elléptünk a fogyasztás magasabb adóztatása felé, miközben a jövedelmeket terhelő elvonások csökkentek.

Ma a fogyasztás nemcsak az általános áfakulcs megemelésével adózik jobban, hanem a banki tranzakciós illetékkel és a telefonadóval is. A kormány célja, hogy minél jobban szélesítse az adózók körét, ráadásul ezek az adók viszonylag jól beszedhetők, könnyebb velük kalkulálni a költségvetés tervezésekor.

Így áll helyre az igazságosság?

Két szempontból viszont problémás a magas forgalmi adó, egyrészt minél magasabb a kulcs, annál vonzóbb a csalás. Másrészt mivel a szegények jövedelmüket nagyobb arányban költik fogyasztásra, mint a gazdagok, a magas fogyasztási adók egykulcsos szja-val párosítva nehéz helyzetbe hozzák az alacsony jövedelmű embereket, és kedvezőbb helyzetbe a gazdagokat.

Orbánék állítólag éppen ezért szeretnék bevezetni a 35 százalékos kulcsot a luxustermékekre, ahogy a kormányfő korábban fogalmazott, a magasabb áfakulccsal „válna teljessé az adórendszer igazságossága”. Ezzel persze a legszegényebbek jobban nem járnának, legfeljebb a gazdagok előnyéből faragnának vissza valamennyit.

Hogy mennyit? Egyelőre nem lehet megmondani, de annyi biztos, a luxusadó kommunikációs szempontból fontosabb, mint a költségvetés szempontjából. Legutóbb Varga Mihály a Népszabadságnak adott interjújában is azt mondta, az adó kicsit csökkentheti a hiányt, de jelentős bevételt nem várnának tőle.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!