A Skoda sem menti meg Csehországot

2013.10.26. 11:46
A kilencvenes évek óta nem volt olyan hosszú recesszió Csehországban, mint amilyen nemrég ért véget. Az ország annak ellenére hoz gyenge növekedési adatokat, hogy a gazdaság alapjai amúgy rendben lennének, viszont az eurózónától való függőség megnehezíti a kis, nyitott gazdaság dolgát. Ráadásul friss adatok alapján úgy néz ki, a régóta emlegetett nyugati életszínvonalhoz sem holnap fog felzárkózni az ország.

Egy cseh férfi, miután elkezdett romlani a szeme, elmegy a szemorvoshoz. A szemész mutatja neki a szokásos szemvizsgáló táblát, a következő betűkkel: "CVKPNWXSCZ".
- El tudja olvasni? - kérdi az orvos.
- Méghogy el tudom-e olvasni? - kérdi a páciens - Már jártam is ebben a faluban!

Vicces? Nem vicces? Szinte teljesen mindegy, valószínűleg a csehek sem mesélnek túl sok viccet mostanában, legalábbis az országban uralkodó gazdasági és politikai helyzet alapján maximum kínjukban csinálhatnak ilyesmit.

Felfordulások közepette

Annak ellenére sincs rendben ugyanis a cseh gazdaság, hogy látszólag nem viseli meg túlságosan az a belpolitikai válság, amelyet a korrupciós ügyeibe belebukott Nečas kormány hagyott maga után. Miután a már közvetlenül választott köztársasági elnök által jelölt nem tudott többséget szerezni az alsóházban, a konzervatív többségű kamara végül úgy döntött, feloszlatja magát.

A most is zajló előrehozott választásokon a korábbi közvéleménykutatások szerint a szociáldemokraták a legesélyesebbek. Túl nagy stabilitásra viszont megint nem lehet számítani a cseh belpolitikában, hiszen támogatottságuk alapján győzelmük esetén is csak kisebbségi kormányt tudnak majd alakítani.

Viszlát recesszió!

A politikai felfordulás ellenére a második negyedévben 0,7 százalékkal növekedett a nemzeti össztermék, ami európai összehasonlításban kifejezetten jó adatnak számít. Az ország ezzel most 18 hónapos – a Szlovákiától való 1993-as elszakadás utáni visszaesés óta a leghosszabb – recesszió után tudott újra pozitív negyedéves növekedési adatot felmutatni.

 

Ha viszont a második negyedéves gazdasági növekedést a tavalyi második negyedévhez viszonyítjuk, magyarul az éves növekedést vesszük alapul, meglehetősen gyatra adatot látunk: tavalyhoz képest 1,2 százalékkal esett vissza a cseh gazdaság.

 

Jobbára a centrumtól függve

A mostani negyedéves adat mögött főleg az olyan vállalatok állnak, mint például a Skoda, ami a nyugat-európai piacainak fellendülése miatt 4,8 százalékkal - Németországban pedig egyenesen 10 százalékkal - tudta növelni az eladásait. A nyugati piacoktól - és főleg Németországtól - való függőség egyébként az egész régióra jellemző, így az onnan érkező keresletbővülés nagy részben magyarázza azt, hogy a legutóbbi negyedévben az egész régió újra növekedni tudott.

A függőséget erősíti az is, hogy a közép-kelet európai térség országainak mind költségvetési, mind pedig monetáris politikáját tekintve igencsak leszűkültek a gazdaság élénkítésére felhasználható eszközei.

Se fiskális

Csehország szigorú költségvetési politikát folytatott az utóbbi években, a megszorítási politika kritikusai szerint olyannyira szigorút, ami már a belső kereslet megfojtásán keresztül a növekedés rovására is ment.

 

A legutóbbi költségvetési deficitek alapján ugyan látható némi lazulás – a 2011-es 1,9 százalékos hiányhoz képes 2012-ben és eddig idén is hajszálnyival 3 százalék alatt maradtak –, és bár ez elemzők szerint hozzá is járult a mostani negyedéves adathoz, a hiány mégis végig megmaradt a bűvös maastrichti 3 százalék alatt.

Se monetáris mozgástér

Eközben a cseh jegybank befejezte a még a válság kezdetekor, 2008-ban megkezdett monetáris lazítási ciklust, amikor a tavalyi év végén 0,05 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A hagyományos pénznyomtatás befejezésével így most lényegében kifutottak egy olyan eszközből, amellyel eddig lehetővé tudták tenni, hogy a külföldre exportáló cégeik árui iránt az olcsóbb korona által nőjön a kereslet.

A Barclays Financial Times-nak nyilatkozó elemzője, Danel Hewitt szerint is a nyugati növekedéssel beinduló exportszektorok lehetnek azok, amik elhozzák majd a fogyasztás, majd pedig a beruházások felfutását a régióban, beleértve persze Csehországot is

De hol marad a felzárkózás?

Az EU átlaghoz viszonyított egy főre eső GDP tekintetében az ország egy ideje már lefelé tartó pályán van, ezáltal lényegében 10 éve egy helyben topog (2003-ban 77 százalék volt az egy főre eső GDP, tavaly 79) és ezzel felvételt nyert a Magyarország és Horvátország által alapított Közép-Kelet-Európai Egyhelyben Topogók Klubjába, hiszen ezekben az országban sem volt lényeges elmozdulás az európai átlaghoz képest 10 éves időtávon.

 

Csehország ennek ellenére még így is a régió legfejlettebb országa lehet azért is, mert a náluk sokkal fejlettebb Szlovénia bankválsága a csehekénél jóval kedvezőtlenebb pályára terelte a szlovén gazdaságot.

Erős alapokon

Azért nem kell annyira félteni a cseheket, mert – ahogy azt az IMF jelentése is megerősíti – a cseh gazdaság alapjai rendben vannak. A korona árfolyama elég régóta viszonylag stabil, az állam jó adósnak számít, ezért olcsón tudja finanszírozni magát a piacról, és az itthoni 10,4 százalékhoz képest enyhe; 6,8 százalékos munkanélküliséget mértek júliusban az országban. A külföldi befektetők számára is jó terepnek számít az ország, így a tőke is áramlik az országba.

A magyarokéhoz képest jelentősen megkönnyíti azonban a csehek helyzetét, hogy míg mi 73, addig a csehek 28,7 százalékos GDP arányos államadóssággal vágtak neki a válságkezelésnek, ami nálunk azóta 79,2; Csehországban pedig 45,8 százalékra növekedett. Az IMF országspecifikus ajánlásai pedig pontosan arra hívják fel a cseh vezetők figyelmét, hogy az eurózóna gyenge növekedése és a gyenge belső kereslet elnyújthatja a GDP visszaesését, ezért a nemzetközi szervezet szerint érdemes csínján bánni a megszorításokkal.

Az IMF meglátásai itt az olyan közgazdászokéval csengenek össze, akik szerint a magas államadósságot nem csak folyamatosan nagy állami kiadásokkal lehet összeszedni, hanem úgy is, ha a növekedésnél fontosabbá válnak más makroadatok, így hosszú távon a növekedés elmaradása szintén nagy adósságszinthez vezet.