Donát
1 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Mitől lett ez rezsiköltségvetés?

2013.10.30. 08:48

November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamos energia árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentés kapcsán a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz.

A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal. A rezsicsökkentés kapcsán többször elhangzott, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken.

Kieső bevételek

Arról ritkán esik szó,  hogy a csökkenő rezsi csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Az elemzés szerint ennek leglátványosabb eleme az áfa, hiszen a gáz- és a villamos-energiát ugyanúgy terheli és meg is kell fizetni a 20 százalékos adót, mint például az élelmiszerek után. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfabevétel a költségvetésbe folyt be.

Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány 20 milliárd forint áfabevételről volt kénytelen lemondani. A mostani 11,1 százalékos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további kb. 18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz 2012-höz képest a rezsicsökkentés csak a villamos-energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Persze a hatás nem ennyire egyszerű, mint azt a Policy Agenda felvázolja, hiszen ha a lakosság a zsebében maradó pénzt egyéb cikkek fogyasztására költi, az áfa befolyik a költségvetésbe. Sőt, mivel a távhő alacsonyabb áfakulccsal adózik, tulajdonképpen még nőhet is a bevétel. A kabinet az áfabevétel kiesése kapcsán egyébként nem is számol a rezsicsökkentés hatásával. Csökken egyébként akkor lenne, ha a megspórolt pénzből a háztartások növelhetnék a megtakarításaikat, vagy olyan kiadásokra költenék - pl. törlesztő részletre - amelyekhez nem társul költségvetési adóbevétel.

Alig szerepel a rezsi a javaslatban

Az áfán kívül még két tényező van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Egyrészt a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az ún. energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be. Ezen három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.

A törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés és ebből 6 esetben arról az oldalról, hogy milyen bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal arra való hivatkozásként található meg a szövegben, hogy ezáltal fog növekedni a lakossági kereslet, majd még további két alkalommal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság érvel a rezsicsökkentés ellenőrzésével, mint kiemelt feladattal.