Milliárdokhoz juthat, csak jelentkezzen

Szó szerint felbecsülhetetlen értékű lista készült el a kormány megrendelésére, írja a Napi.hu. A hazai múzeumokban tartott ismeretlen eredetű műkincseket lajstromozó regiszter azért különösen fontos, mert egy már beterjesztett törvényjavaslat szerint a magyar múzeumok és közgyűjtemények kötelesek lesznek majd visszaadni az ilyen műtárgyakat azok jogos tulajdonosainak vagy örököseinek. Aki tehát időben megismeri ezt a listát, gyorsan léphet, és szinte azonnal visszakérheti jogos vagy annak vélt tulajdonát.

A vélhetően több ezer vagy tízezer tételt tartalmazó lista készítését mindvégig teljes hírzárlat kísérte. Sem a közreműködők neve, sem az érintett múzeumok köre nem kapott nyilvánosságot, mint ahogyan a kész lista is szigorúan titkos minősítésű, vagyis ezt megismerni csak a kormányzat legszűkebb körének lehet.

A Napi.hu megkeresésére múzeumi szakemberek, sőt a különféle perekben érintett örökösök ügyvédei sem akartak megszólalni, ami részben érthető: úgy gondolják, így számukra kedvező formában kerül majd elfogadásra a törvény. 

Dollárszázmilliókról van szó - de van-e erre pénze az államnak?

A törvényjavaslatot egyébként Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter terjesztette be.Lényege: ha egy műtárgy nem jogszerűen - vétel, csere, ajándék vagy örökség jogcímen - van az állam birtokában, akkor vissza kell azt adni az érte jelentkező tulajdonosnak.

Az államnak kétséget kizáróan kell igazolnia azt, hogy a műtárgy az övé. A műtárgy visszaadásához elegendő egy közjegyzői határozat, s ha van hagyatéki igazolás, akkor az örökösnek szinte automatikusan, és illetékmentesen a tulajdonába kerülhet a műkincs.

Hogy ez milyen terheket jelenthet a költségvetésnek, arról egyedül Mravik László művészettörténész, a restitúciós ügyek egyik legjobb ismerője nyilatkozott a Napi.hu-nak. Megítélése szerint a kérdés általános rendezéséhez nincs elegendő pénz. Ha a törvényt elfogadják, akkor az első lépésben körülbelül 2-300 millió dollárt, azaz 40-60 milliárd forintot kell majd kifizetni az örökösöknek. Mravik szerint ugyanis a restitúció nem a műkincsek tényleges visszaadását jelenti majd, hanem annak pénzbeli megváltását.

Egy-egy ismert festmény vagy szobor visszaadása ugyanis olyan politikai vihart kavarna, amelyet a kormány vélhetően el akar kerülni. S hogy miért kell a kifizetést több lépcsőben megejteni, arra az adózás lehet a válasz. E megoldással ugyanis az örökösöknek - országonként eltérő módon - kevesebb adót kellhet kifizetni, mint egy, nagy összegű bevétel után. Ez speciel a magyar költségvetés számára is kedvezőbb lenne, hiszen több évre elnyújtva kell a cechet.

Visszaadják, ha az állam nem tud bizonyítani

A Kormányzati Információs Központ (KIK) kérdéseinkre válaszolva azt közölte, hogy a listák véglegesítésén jelenleg is dolgoznak. Az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot a parlament tegnapelőtt tárgyalta, a jövő hét folyamán szavaz róla.

A visszaigénylések beindítására az Országgyűlés törvényjavaslatról történő döntését követően kerülhet sor, annak elfogadása esetén a hatályba lépést követően. Amennyiben az állami tulajdon fennállása nem igazolható minden kétséget kizáróan, akkor ezeket a tárgyakat visszaadják. Amennyiben a perben érintett tárgyak esetén nem kérdéses az állami tulajdon fennállása, úgy azok visszaadása nem történik meg - közölte a KIK.

A II. világháború alatt hatalmas mennyiségű műkincs került az országhatáron túlra - a német és szovjet katonák zsákmányaként. A visszakerült műkincsek tekintélyes része ezt követően állami közgyűjteményekbe és intézményekbe került. A letétként kezelt műtárgyakra tulajdont az állam nem szerzett, már csak azért sem, mert ezeket a gyárakkal és földdel ellentétben nem lehetett államosítani a párizsi békeszerződés értelmében.

A páratlan műtárgykollekció ily módon jogcím nélkül van ma is a múzeumokban, s ezek visszaperlése is folyamatosan zajlik. Az állam önszántából eddig csak a Vida-gyűjtemény három darabját adta vissza az örököseinek Görgey Gábor minisztersége alatt. A Sigray-örökösöknek még jogerős bírósági döntést követően sem adták vissza tulajdonukat – végrehajtó akasztotta le a Magyar Nemzeti Múzeum faláról az így megítélt festményt.

Az ismeretlen eredetű műkincsek listázására a magyar kormány 1998-ban már kötelezettséget vállalt, de az erről szóló washingtoni egyezményt egészen mostanáig nem hajtották végre.