Ezt tette velünk az egykulcsos szja
További Gazdaság cikkek
-
Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire - Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
A 2010 és 2013 között végrehajtott szja-reform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette a magyar állam bevételeit, az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli, állapítja meg egy a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány.
Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója a 2011-es jövedelemadó-bevallásokat tartalmazó adatbázis felhasználásával azt vizsgálták meg, hogy a személyi jövedelemadózásban 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform miként változtatta meg az egyes társadalmi csoportok adóterhelését, illetve, hogy mindez mit jelent az államháztartás szempontjából.
Az akciótervvel szépítettek
A tanulmány megállapításai egybevágnak a korábbi kutatásokkal: az egykulcsos adó nyertesei a magas jövedelműek voltak. A Munkahelyvédelmi Akciótervet tavaly részben pont azért kellett bevezetni, hogy az egykulcsossá tett szja károsultjait, az adójóváírás megszűntetésének veszteseit kompenzálják. Egy szintén a Pénzügyi Szemlében megjelent NGM-es tanulmányból kiderül, a 2012-től megszűnt adójóváírásnál az akcióterv kedvezményei jobban célozzák az alacsonyabb jövedelmű csoportokat. Ez tehát némileg árnyalja a teljes képet.
Tanulmányukból kiderül, a változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett.
A nyolcadik tized adója kismértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott. 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik, vagyis a legmagasabb jövedelmű tized hozzájárulása az összes adóbevételhez.
A minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.
Az adóváltoztatások nyerteseinek aránya mindössze 20 százalék körül mozog az alsó négy jövedelmi tizedben, a következő négy jövedelmi tizedben pedig 30-35 százalék. A nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
