Ezermilliárdokat buktak a cégeink
További Gazdaság cikkek
A Mazars azzal kezdi a legfrissebb összefoglalóját, hogy az egyes szektorokban a növekvő adóterhek a cégeknek nemcsak egyszeri, hanem hosszú távú pénzkiadást jelentenek, ezért a tulajdonosok és a potenciális befektetők szemszögéből jelentősen csökkentik a vállalkozás értékét.
Annyit ér, amennyi pénzt fog hozni
A cégérték meghatározásakor egyik leggyakrabban alkalmazott és a legelfogadottabb módszer a diszkontált cash-flow alapon történő értékelés: cég értéke a jövőbeni pénzáram (cash-flow) diszkontált jelenértéke, azaz a cég értéke megegyezik azzal a mai értéken számolt összeggel, amelyet a tulajdonosoknak hosszú távon ki tud fizetni.
A jelentés rámutat: a tulajdonosi cash-flow tervezésének fontos tényezői az adózási pénzkiáramlások és szabályozási környezet kockázatának modellezése. Mivel az adóváltozások nem egyszeri éves tételek, hanem a jövőben minden évben pénzkiáramlással járnak – ezért egy cégértékelés ezeket az adóhatásokat a vállalat teljes jövőbeni élettartalmára figyelembe veszi –, így hatásuk többszörösen jelenik meg a cégértékben.
„Az elmúlt években Magyarországon az adózási és szabályozási környezet változása több szektorban is drasztikusan módosította a piaci szereplők értékét. A rezsicsökkentés például a tulajdonosok szempontjából pénzkiáramlást jelent az energiaiparban és a kommunális hulladékkezelésben, az ágazati különadók leginkább a pénzügyi, a telekommunikációs szektorban éreztették hatásukat, az E-útdíj bevezetése pedig minden szállítással foglalkozó céget érintett”- mutatott rá Benedek Zoltán, a Mazars Tranzakciós szolgáltatások üzletágának igazgatója.
Kétezermilliárd mínusz a rezsicsökkentésből, ezer az útdíjból
A legutóbb bejelentett gáz-, áram- és távhőcsökkentés a becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a lakosság zsebében, ugyanakkor ez cégérték tekintetében azonnal 8-10-szeres mínuszban jelentkezik.
Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások összértéke körülbelül 2000 milliárd forinttal csökken – mutat rá a cég jelentése. A júliustól bevezetésre került e-útdíj esetében a kormány bevételi célja éves szinten nagyjából 150 milliárd forint, így amennyiben a fuvarozók ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, úgy az éves bevételekkel számolva ez is 1000–1500 milliárd forint cégértékcsökkenést jelent.
Van, akiket több fronton is betámadtak
Benedek Zoltán elmondta, hogy az egyes szektorokat többszörösen is terheltek a változások, például az élelmiszeripart egyszerre érintette a népegészségügyi termékadó (neta) és az e-útdíj. Ugyanakkor olyan szektorok is voltak, ahol a teljes vagy csaknem a teljes tulajdonosi cégérték (avagy a jövőbeni pénzáram) eltűnt a működési feltételek megváltozása vagy a drasztikus piacvesztés miatt. Jó példa erre a játékkaszinók és az étkezési utalványok piacának teljes átrendeződése vagy a kommunális hulladékgyűjtés nonprofittá tétele.
Mivel az említett szektorok nagyobb részében a szolgáltatók jellemzően külföldi tulajdonúak, látszólag a külföldi tulajdonosi értékek csökkentek. Azonban a beruházások visszafogása és a költségcsökkentések, áttételesen a hazai beszállítókra is negatív hatással vannak – csökkentik a pénzáramukat és ezáltal a cégértéket is – mutat rá a jelentés. Ugyanakkor más intézkedések, például az e-útdíj, már közvetlenül is befolyással vannak a hazai vállalatok értékére.
A külföldiek félnek a kapkodó kormánytól
Bár ilyen helyzetben – látszólag – céget vásárolni lenne érdemes, a Mazars mégsem lát növekvő tendenciát az itthoni tranzakciós piacon, és a régióban Magyarországot, Csehország, Lengyelország és Románia is megelőzi tranzakciók tekintetében. Benedek szerint ennek több oka is lehet: például a szabályozási környezet kockázatai miatt a külföldi befektetők óvatosabbak, illetve a korábbi cégértékekből kiinduló tulajdonosok számára sem könnyű megbékélni az alacsonyabb tranzakciós árakkal.
Ugyanakkor határozott növekedés érezhető a cégértékeléssel kapcsolatos megkeresések számában. „Ennek az állhat a hátterében, hogy a nemzetközi és hazai számvitel is egyre nagyobb figyelmet fordít a valós, piaci értéken történő értékelésre az adóhatóság is egyre felkészültebb transzferárazás, értékelés területén és egyre több NAV megállapítást látunk értékelések kapcsán”– tette hozzá Benedek Zoltán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
