Matolcsy sávjának már nincs sok súlya

A Royal Bank of Scotland budapesti tárgyalásairól összeállított anyaga szerint, hogy az MNB-t is meglepetésként érte a céltól és a várakozásoktól is messze elmaradó, 0,9 százalékos tizenkét havi októberi infláció. Az RBS elemzői úgy saccolják, hogy ebben az inflációs környezetben az MNB "indokoltnak fogja érezni", hogy 3 százalék alá csökkentse alapkamatát, írja az MTI.

Deflációtól tart a Royal Bank of Scotland

A cég londoni közgazdászai további öt, egyenként 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és így 2,40 százalékig süllyedő jegybanki alapkamatot várnak. Az RBS elemzőinek csütörtöki prognózisa szerint az MNB enyhítési ciklusának utolsó kamatcsökkentése 2014 márciusában lesz.

Szerintük a novembertől érvényesített 11,1 százalékos újabb közműdíj-csökkentés további 1 százalékpontot farag le az éves összevetésű, teljes kosárra számolt magyarországi inflációból. Tekintettel az infláció jelenlegi ütemére, ez azt jelenti, hogy Magyarországon komoly kockázat a defláció.

A Royal Bank of Scotland egyik fő következtetése az, hogy az MNB elnöke, Matolcsy György által a nyáron említett 3,00-3,50 százalékos potenciális kamatminimum-sávnak a jelenlegi inflációs környezetben "már nincs sok súlya". E sávot a tárgyalópartnerek olyan "rugalmas" sávként emlegették, amelyen "meglehetősen könnyű túllépni" - fogalmaztak az RBS elemzői.

A ház szakértői hangsúlyozták, hogy még az általuk jósolt 2,40 százalékos MNB-kamatmélypont is "legalább néhány hónapig" igen magas pozitív reálhozamot jelentene a mostani inflációs környezetben.

Kamatemelés jöhet, ha nem lesz ilyen kedvező a környezet

Az RBS elemzői ugyanakkor 2014-ben - a legnagyobb valószínűséggel a negyedik negyedévtől - az MNB monetáris politikájának szigorítását várják. Ezt arra a véleményükre alapozzák, hogy a jövő év második felében ismét gyorsulni kezd az infláció a közműdíj-csökkentésekből eredő dezinflációs hatás és az élelmiszerárakban érvényesülő kedvező bázishatások halványulásával.

Mindemellett a jövő év második felétől várhatóan a finanszírozási környezet sem lesz annyira kedvező, mint most, és az MNB - tekintettel az állampapír-állomány magas külföldi tulajdonosi arányára is - igyekszik majd fenntartani a térségen belüli hozam-versenyképességet - jósolták csütörtöki elemzésükben az RBS londoni közgazdászai.

Az MNB-kamatemelés távlati lehetősége más nagy londoni házak hosszú távú előrejelzéseiben is szerepel.

Másképp látják, itt a maginfláció azért elég magas

A Capital Economics elemzői azt emelték ki, hogy jóllehet Magyarországon és Csehországban egyaránt 0,9 százalék volt  tizenkét havi infláció a múlt hónapban, Magyarországon azonban a maginfláció továbbra is meglehetősen magas, Csehországban viszont az így számolt inflációs mutató immár negatív.

A Capital Ecomomics szakértői szerint ennek alapján Csehország sokkal inkább tarthat a deflációtól, mint Magyarország.

William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza elmondta az MTI-nek, hogy nem zár ki néhány havi deflációt Magyarországon, ám a januárban végrehajtott előző közműdíj-csökkentés hatása jövő januártól kiesik a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi inflációs adatokból, és így - a belépő bázishatások révén - onnantól ez a tényező inflációemelő hatású lesz éves összevetésben.

Véleménye szerint akkor lenne nagyobb kockázata a "deflációs csapda" kialakulásának - vagyis annak, hogy a háztartások a negatív inflációhoz fűződő várakozások miatt folyamatosan halasztják kiadásaikat, tovább mélyítve ezzel a deflációt -, ha a magyarországi maginfláció is negatív tartományba fordulna.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!