Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Portugál lakásokkal jut a kínai Európába

2013.11.28. 18:47
Egyre több kínai állampolgár vásárol nagy értékű ingatlant Portugáliában az úgynevezett aranyvízum program részeként, amelyben tartózkodási engedélyt kapnak az országban, ezáltal Európai Unióban. Egyelőre nagyobb siker a letelepedési programjuk, mint a miénk.

Az úgynevezett aranyvízumhoz az a külföldi befektetők juthat, aki hajlandóak 500 ezer eurónyi (149,7 millió forint) érték feletti ingatlant vásárolni, és azt legalább öt évig megtartják – írja az MTI.

A lisszaboni külügyminisztérium adatai szerint a portugál hatóságok 222 millió euró (66,4 milliárd forint) befektetésért cserében eddig összesen 356 személy számára adtak tartózkodási engedélyt a program keretében. A legtöbb befektető kínai, őket követik a brazilok, az oroszok és az angolaiak.További háromszáz vízumkérelem még folyamatban van, ezekkel együtt a befektetések összértéke a 600 millió eurót (179,6 milliárd forint) is meghaladhatja, mivel a hatóságok gyakorlatilag az összes kérelmet elfogadják.

A kínaiakat az is vonzza a kötvényben, hogy Portugáliában kétszer akkora lakást kapnak a pénzükért, mint amekkorát Kína nagyobb városaiban venni. Többségük egyébként nem akar Portugáliában élni, csak a vízumra van szükségük, amelynek segítségével szabadon utazhat és üzletelhet a schengeni övezetben.

Nem egyedülálló a befektetői letelepedés intézménye Európában: a szomszédos Spanyolországban hasonló feltételekkel és szintén 500 ezer euróért szerezhető tartózkodási engedély. Ennél olcsóbb Görögország és Ciprus, ahol 250 ezer (74,8 millió forint), illetve 300 ezer euró (89,8 millió forint) befektetése a feltétel.

Magyarországon tavaly decemberben szavazták meg a befektetői letelepedést, amelyhez legalább 250 ezer euróért (74,8 millió forint) kell magyar államkötvényt vásárolni. Nálunk egyelőre nem lett a portugáliaihoz hasonló siker a letelepedési államkötvény: például erre az évre 1000 fős kvótát szabtak meg, de a legutóbbi információink szerint október végéig 132 letelepedési kötvényt értékesítettek, ami több mint 9,8 milliárd forint bevételt jelent az államnak. A legnagyobb üzlet nálunk egyébként nem is az államé: az igazi nyertes az a hét közvetítő cég, amelyik akár tízmilliókat keres minden egyes emberen.