Mi a jobb: okosnak vagy gazdagnak lenni?

Egy amerikai kutatóintézet, a Brookings tanulmánya szerint hosszú távon a tehetségesek jobban érvényesülnek, mint a gazdagok - derül ki az Atlantic cikkéből.

Ez nagyon megnyugtató, hiszen azt jelenti, hogy az amerikai egy jól működő társadalom, tehát az emberek pozíciója nem a vagyonuktól, hanem a tudásuktól, szorgalmuktól és teljesítményüktől függ. Ez viszont ellentmond a nagy vagyoni különbségekből származó hátrányokról szóló vélekedéseknek, amelyek eléggé megszaporodtak a válság óta. De tényleg igaza lenne a kutatóknak?

A tanulmány egy olyan különböző társadalmi hátterű emberekből álló csoportot vizsgált, akiket 1979-től kezdve – amikor az életkoruk 14 és 22 év között volt – kérdeztek meg évente. Azt nézték meg, hogy mennyiben határozza meg a társadalmi mobilitást az, hogy valaki mennyire okos vagy buta; szorgalmas vagy lusta; illetve gazdag vagy szegény.

Nem minden a pénz?

A kutatás arra jutott, hogy ha a szegény gyerekek okosak voltak és szorgalmasak, akkor jó eséllyel válhatott belőlük felső-középosztálybeli. Az elvégzett tesztek alapján a jó képességű, de szegény fiatalok közül azok, akik a '79-es teszten a felső harmadban végeztek a teszteken, több mint 40 százalék találta magát a leggazdagabb 40 százalék között. Viszont a teszt alsó harmadában végzett lusta és gazdag gyerekeknek több mint fele végül az alsó 40 százalékban találta magát felnőtt korára. 

Volt még egy érdekes eredménye a felmérésnek: a kutatók szerint a gazdag gyerekeket "üvegpadló" védi a lecsúszástól: középszerű képességű, de vagyonos gyerekként ugyanis szinte lehetetlen volt lecsúszni.

Ez a trükk: aki gazdag, okos is

A kellemetlen igazság viszont az, hogy általában a gazdag gyerekek okosak is, mivel a gazdag családok sokkal többet tudnak költeni a gyerekeik oktatására. Ennek következtében viszont a gazdag gyerekek onnantól kezdve előnyben vannak a szegényekkel szemben, hogy beteszik a lábukat az óvodába.

Ez a trend egyébként a teszt kitöltői között is érvényesült. A tinédzserévek végén járó gyerekeket vizsgálva jól látszanak a különbségek: a leggazdagabb családok gyerekei közül tízből hat a felső harmadban van a teszt kitöltőinek rangsorában. Ugyanez fordítva is igaz a szegényekre: közülük átlagosan tízből hat került az alsó harmadba.

A kutatók szerint tehát nem minden az ész: "a mobilitás szempontjából jobb okosnak, szorgalmasnak és gazdagnak lenni, mint okosnak, szorgalmasnak és szegénynek" - fogalmaztak a tanulmány szerzői.