Az elemzők és a kormány is mellélőttek

Sem az elemzők, sem a kormány előrejelzései nem találták el a 2013-as fő hazai makrogazdasági adatok többségét – összegzett a Napi.hu. A kormányzati mellélövés azért is furcsa, mert az infláció és az alapkamat alakulásában a gazdaságpolitika játszotta a főszerepet. A pénzromlási ütem felültervezésével a nyugdíjasok jártak jól.  

Amit eltaláltak, és amit nem

A Reuters 2012. decemberi elemzői felmérésében szereplő várakozások átlaga a külkermérleg és az ipari termelés alakulását viszonylag jól előre jelezte, és bejött az a prognózis is, hogy az Orbán-kormány mindenképpen tartja majd a GDP 3 százaléka alatti hiánycélt (nehogy Magyarország visszakerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alá, miután 2013 júniusában sikerült kikerülnie onnan).

A GDP alakulásával kapcsolatban pesszimistának bizonyultak a piaci szakértők, ami talán azzal magyarázható, hogy ekkora távra előre tekintve lehetetlen megmondani, miként alakul a mezőgazdaság teljesítménye – tavaly a 2012-es rossz termést követő látványos javulás volt a bruttó hazai termék növekedésének egyik motorja.

Reuters poll 2013-ra (medián értékek)

Felmérés ideje	GDP- vált. (%)	Áht-egyenl. (Mrd Ft)	Áht-egyenl. (GDP %-a, ESA)	Fizmérleg (Mrd euró)	Külker-mérleg (Mrd euró)	Ipari term. vált. (%, év/év)	Alap- kamat (év végén, %)	Infl. (éves átl., %)	Infl. (dec., év/év, %)
2012. dec.	0	-950	-2,9	1,8	7,75	1,8	5,0	4,3	4,1
2013. dec.	0,9	-1162,5	-2,9	2,2	7,1	1,7	3,0	1,7	0,5
Forrás:Reuters

Az infláció és a jegybanki alapkamat esetében nagyok voltak a tévedések. Tavalyelőtt decemberben a legmerészebb elemző sem várt 2013 végére 4,5 százaléknál kisebb alaprátát, a prognózisok átlaga 5 százalék volt. Ehhez képest az év során egészen 3 százalékig vitte le a kamatot a jegybank, és nem kizárt, hogy az idén – esetleg szerényebb lépésekkel, de – folyatódik az enyhítési ciklus.

Szintúgy nem látszott 2012 végén az sem, hogy ekkora méreteket ölt a rezsiharc, illetve az, hogy a kedvezőbb termésadatok féken tartják majd az élelmiszerárakat, ezzel az éves átlagos inflációt 4,3, a decemberi év/év ütemet 4,1 százalékra lőtték be. Ehhez képest a 2013 decemberi Reuters pollban rendre 1,7 (a 2013-as éves ütemre), illetve 0,5 százalékos érték (a dec./dec.-re) szerepel, mint a prognózisok mediánja.

Év közben találhatták ki a rezsiharcot

A kormány is csúnyán mellélőtt. A GDP növekedés előrejelzését a 2013-as költségvetés 2012-es tervezésekor gyakorlatilag az utolsó pillanatban vették vissza másfél százalékról 0,9-re – tavaly decemberben már az elemzői jóslatok átlaga is itt állt. Igaz, 2011 tavaszán a kormány konzervatív szcenáriója még 3,2, a dinamikus pedig 4,8 százalékot vetített előre 2013-re vonatkozóan, amit egy évre rá, a Széll Kálmán Terv (SZKT) 2.0-ban 1,6 százalékra mérsékeltek.

A kormány a megvalósultnál sokkal nagyobb inflációval számolt, sőt, e prognózisait idővel feljebb és feljebb srófolta. Amíg 2011 áprilisában 3,0-3,1 százalékkal számolt 2013 egészére, az SZKT 2.0-ban 4,2 százalék szerepelt, majd a 2013-as büdzsét 5,2 százalékkal tervezték (a piac, mint feljebb láttuk, átlagosan 4,3 százalékot várt 2012 végén.) Mindez arra utal, hogy maga a kormány sem egy előzetes terv alapján ment, inkább év közben találhatta ki a rezsicsökkentést.

Nyertek a nyugdíjasok

Az utóbbi – azaz a fogyasztói infláció tudatos felültervezése – szintén értelmezhető kampányfogásnak, hiszen a jogszabályoknak megfelelően ezt a tervszámot vették alapul a 2013-as nyugdíjemelésnél is, vagyis az ellátásokat ennyivel srófolták feljebb, hogy megőrizzék reálértéküket. Azzal, hogy a pénzromlás messze a tervezett alatt alakult, végül sokat nőtt a nyugdíjak reálértéke – 1,7 százalékos éves átlagos inflációval számolva több mint 3,4 százalékkal.

Ha a kormány alulbecsli az inflációt, vagyis a nyugdíjemelés ütemét felülmúlja a pénzromlás üteme, a szabályok alapján novemberben korrigálni kell a járandóságokat, míg ellenkező esetben a nyugdíjasoknak semmilyen módon nem kell visszaadniuk a reálnövekményt.

Az idén a nyugdíjak reálértékek szerényebb ütemű növekedése folytatódhat is. Január 1-jétől ugyanis a kormány által idénre várt 2,4 százalékos infláció mértékével emelték az öregségi ellátásokat, miközben az elemzői kar átlagosan kétszázalékos vagy azt el nem érő pénzromlási ütemmel számol.