Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Papíron szebb volt

2014.01.03. 07:40
Megszereztük a Németh Lászlóné minisztériumának írt értékelést a két éve élő Energiastratégiáról. A REKK által készített dokumentumból kiderül, a dolgok nem teljesen úgy mennek, mint ahogyan azt elképzeltük. A hangzatos tervekből egyelőre kevés valósult meg, több ponton pedig teljesen szembemegyünk a kitűzött iránnyal. Egyre több áramot veszünk külföldről, miközben a hazai erőművek kihasználatlanok, a tervezett új beruházások nem állnak sehogy, kevés a megújuló, és az állam visszavágta a lakásfelújításokra adott pénzeket.

A jól hangzó tervekből a kormánynak alig sikerült valamit megvalósítania az energetikában, derül ki egy, a fejlesztési minisztériumnak készített, az Energiastratégiát értékelő, Index által megszerzett dokumentumból. Az írást a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) készítette novemberben, két év távlatából vizsgálják, hogyan állunk a kitűzött célok megvalósításával.

A 2030-ig szóló Energiastratégia az egész ország szempontjából fontos terv, ennek megvalósításán múlik, hogy lesz-e fűtés, világítás Magyarországon tizenöt év múlva, és ha igen, az a lehető legolcsóbb-e. A kormány az Energiastratégiát 2011-ben fogadta el, akkor kisebb kritikák ellenére a szakma egyetértett azzal, hogy a benne foglalt célok, hangsúlyok és arányok alapvetően jók. A legfőbb aggály inkább az volt, hogy arra a sorsra jut, mint a tervek gyakran: nem lesz belőle semmi.

Függetlenség volt a cél

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából készült mostani értékelésből úgy tűnik, a félelmek nem voltak alaptalanok, egyelőre csak apróbb sikereink vannak, több fontos területen pedig a szöges ellentéte történik annak, amit elterveztek.

Ha a dolgot nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, a legfőbb cél az volt, hogy csökkenjen Magyarország energiafüggősége. Vagyis egyre inkább képesek legyünk magunk előállítani azt, amit elfogyasztunk, ahol pedig erre nincs lehetőség, ott legalább ne egyetlen országnak vagy legalább ne egyetlen csatornán legyünk kiszolgáltatva. Csaknem minden, a stratégiában megfogalmazott célkitűzést ennek rendeltek alá.

Elképesztően megugrott az import

Az áramtermelésben egyelőre nagy eredményekkel nem lehet dicsekedni. Leállították a Tiszai és a Dunamenti Erőmű régebbi blokkjait, és a támogatási rendszer átalakítása miatt a kisebb erőműveket is elkezdték sorban bezárni. Hiába adtak át időközben néhány régóta épülő erőművet, a hazai beépített kapacitás így is 300 MW-tal csökkent.

Ez nem jó jel, de még ellátásbiztonsági gondokat nem okoz, és külön szerencse az is, hogy a kormány túlbecsülte a gazdasági növekedést. A vártnál kisebb GDP-bővülés ugyanis a vártnál kisebb áramfogyasztást is hozott, 42 TWh helyett idén 40 TWh sem lesz, így egy darabig még nincs is szükség igazán annyi erőműre.

Totálisan szembemegy az Energiastratégiában megfogalmazott, energiafüggetlenségi célokkal az, hogy egyre több áramot hozunk be külföldről. A nettó import a teljes fogyasztáshoz képest a válság után nőtt, mára elérte a 20,7 százalékot, pedig néhány éve még csak 10 százalék körül volt. Idén nyáron volt olyan hónap, amikor az import aránya meghaladta a 35 százalékot.

Szén-atom-zöld: minden csúszik

Az Energiastratégia kitűzte az úgynevezett atom-szén-zöld forgatókönyvet az áramtermelésben, ez három pilléren alapszik.

  • 2025-re egy, 2030-ra még egy új, 1000 MW-os atomerőművi blokk Pakson
  • Egy új 440 MW-os szénerőművi blokk a Mátrai lignites erőmű helyettesítésére
  • A kitűzött megújuló részarány megvalósítása

A REKK megjegyzi, a Magyar Villamos Művek korábban 2020 és 2025 közötti új atomerőművi blokkokkal számolt, a projekt azonban már az előkészítési szakaszban megcsúszott, a tenderkiírást 2011 tavaszára tervezték, de még mindig nem történt meg. Szerintük a mostani ütemterv is „nagymértékben ambiciózusnak” tűnik, hiszen még a stratégiai partner sincs meg.

A szénerőmű építésének ötlete nagyjából tíz éve merült fel először, aztán többéves előkészítő munka után a projektet elvetették. 2008-ban az MVM részvételével újraindították, az új blokk üzembe lépését 2015-re tervezték. A beruházást 2010-ben a kormány aztán elvetette. Jelenleg egyetlen aktív szénerőművi projekt sincs engedélyezés alatt, így a stratégiában várt széntüzelésű blokk megépülésének nincs nagy valószínűsége.

Megújuló áramtermelésben tavaly és tavalyelőtt is elmaradtunk a tervektől. 2012-ben a célban meghatározott 3,1 TWh helyett a megújuló áramtermelő erőművek csak 2,6 TWh-t termeltek. 2020-ra ennek 10,9 százalékát kellene adnia a termelésnek.

A tervezettnél kevesebb a szélerőmű, de több a biogáz, és bár az utóbbi években a megújuló termelés csökkent, a meghatározott céltól egyelőre nem kerültünk elképesztő távolságra. Bár az is igaz, a legnagyobb növekedést az évtized második felére tervezték, akkor lesz majd nehezebb tartani a tempót.

 GWh  2008  2009  2010  2011  2012
 Megújuló alapú villamosenergia-termelés  2381  2828  3030  2695  2648
 Bruttó végső villamosenergia-felhasználás  43 928  41 422  42 566  42 626  42 240
 Megújuló alapú villamosenergia-termelés aránya az összes villamosenergia-felhasználásból  5,4%  6,8%  7,1%  6,3%  6,3%

A magyar erőművek lemaradtak

Az áramtermelésben tehát nem túl fényes a helyzet, a gáznál pedig talán még rosszabb, az okok persze itt is részben világpiaci változásokban keresendőek. A jelentésben azt írják, a hazai földgázerőművek vesszőfutását 2010 után az olcsó szénerőművi termelésből, illetve a csapadékos időjárásnak köszönhetően megnövekedett kapacitású balkáni vízerőműveből származó importverseny, valamint a kapcsolt erőművek támogatásának átalakítása tetőzte be.

A magyar erőművek piacot vesztettek, az import növekedett, mindeközben pedig erőműleállások és termelés-szüneteltetések nehezítették a helyzetet. A helyzetet a REKK szerint jól jellemzi, hogy az utóbbi két évben még a magas hatásfokú új blokkok (Gönyű és Dunamenti G3) átlagos kihasználtsága sem haladta meg a 30 százalékot.

Időközben úgy tűnik, az energiaárakban is teljesen másra kell felkészülnünk, mint amire a stratégia készítésekor számítani lehetett. Az olajár ugyan várhatóan úgy alakul majd, mint ahogyan tervezték, a gáz, a szén és a szén-dioxid-kvóta árfolyama is olcsóbb lesz. Ez ugyan egyfelől jó hír, másfelől tovább rontják a hazai gázos termelők versenyképességét a szenes erőművekkel szemben.

Elapadtak az állami támogatások

A hőtermelésben az volt a cél, hogy csökkenjen a primerenergia felhasználás, vagyis a közvetlenül a természetből kinyert energiahordozókból (pl. szén, kőolaj) kevesebbet tüzeljünk el. Utólag úgy tűnik, túl pesszimisták voltak az energiastratégiában felvázolt forgatókönyvek, ez már középtávon is jelentősen csökkenhet.

Jelentős lesz a csökkenés az átalakítási és a hálózati veszteségeknél is. Ez elvileg szintén jó hír lehetne, csakhogy elsősorban annak köszönhető, hogy az árampiacon jóval többet importálunk, mint amennyit eredetileg szerettünk volna, így az átalakítási veszteség nem nálunk keletkezik, hanem valamelyik szomszédos államban. Persze önmagában az importtal nincsen baj, de a stratégia céljaival szembemegy.

Lehangoló a kép a lakosság energiahatékonysági beruházásainál is, főleg ami az állami támogatási programokat illeti. 2001 után összesen 11 épületenergetikai támogatási program indult, összesen 76 milliárd forint állami támogatást fizettek ki. Az összes beruházási költség 226 milliárd forint volt, a hazai lakásállomány durván 10 százalékát érintette. 

 

Míg 2001 és 2009 között folyamatosan nőtt az állami támogatás, addig 2010-től 2012-ig az összes kifizetés nem haladta meg a 4 milliárd forintot. 2009-ben még 25,1 milliárd támogatás ment erre a célra, egy évre rá már csak 400 millió.

A minisztériumnak készült jelentés megjegyzi, a tendencia teljesen ellentétes az energiastratégia egyik legfőbb prioritásával, az energiahatékonysági beruházások támogatásával.