A szegény vidékiek szívták meg a trafikokat
További Gazdaság cikkek
-
Magyarország előfizet: így változtatja meg az életünket az előfizetéses e-kereskedelem - Részletes munkaerőpiaci adatokat közölt a Randstad: a fiatalok többsége dolgozna külföldön
- Itt a Standard and Poor's jelentése Magyarországról
- Nem akárki taszította le a dobogóról Mark Zuckerberget
- Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra
A trafiktörvény hozta változások fogyasztói tapasztalatait egy kisebb, 150 fős mintán kutatta a BGF. Ebből az derül ki, hogy a dohányboltok számával és elhelyezkedésével a megkérdezett dohányosok 60 százaléka elégedett, 23 százalék az elégedetlenek aránya. Ugyanakkor a lakhely szerinti megoszlást tekintve a községekből származó dohányosok 55 százaléka elégedetlen, míg a fővárosiak több mint 60 százaléka elégedett. A boltok belső kialakítása a többségnek megfelelő.
A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok, azaz az új kiskereskedelmi hálózat a vásárlási szokásokat is befolyásolja. A hetente vagy ennél ritkábban vásároló fogyasztók körében az elégedettség 70 százalék körül mozog, míg a heti többször vásárlók esetében ez az arány 50 százalék alá esik vissza, a naponta többször vásárlók 56 százaléka pedig már elégedetlen a dohányboltok elhelyezkedésével.
A szegények többet költenek dohányárura
A válaszok alapján az átlagos vásárló hetente egy vagy több alkalommal, általában egyszerre egy doboz cigarettát vásárol, 500-1000 forintot hagyva a boltban. A magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább hetente egy-egy alkalommal vásárolnak, míg az alacsonyabb keresetűek gyakrabban költenek dohánytermékre. A ritkábban vásárlók egy vásárlás alkalmával átlagosan ugyanannyit költenek cigarettára, tehát a gazdagabbak kevesebbet dohányoznak.
Mára a dohánytermékek után a második legkedveltebb fogyasztási cikkek az alkoholos termékek (17 százalék), melyeket az üdítők (10,5 százalék) és a kávé (9,5 százalék) követ. A dohányzók 59 százaléka cigarettán kívül nem vásárol mást a nemzeti dohányboltokban. A nemdohányzók egy kis része (11 százalék) is rendszeresen vásárol a dohányboltokban, értelemszerűen nem dohányárut.
A fiatalok szerint nem szorítja vissza a fiatalok dohányzását
Az új hálózat kialakításával a törvény egyik legfőbb célja papíron a dohányzás visszaszorítása volt, különös tekintettel a fiatalokra. Ehhez képest a válaszadók 69 százalék gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorúak dohányzását visszaszorítani.
A megkérdezett 19 és 25 év közöttiek 44,8 százaléka, a 26 és 35 év közöttiek több mint a fele gondolja úgy, hogy a nemzeti dohányboltok kialakítása egyáltalán nem befolyásolja a dohányfogyasztást, viszont a 36 és 50 év közöttiek 73 százaléka változásra számít.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
