Bajban a körmendi takarék: mi lesz a betétesek pénzével?

Komoly következményei lehetnek a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezettel szemben indult felügyeleti vizsgálatnak, értesült a Napi.hu. A lap azt írta, a takarék működése külső vizsgáló számára gyakorlatilag áttekinthetetlen, jelentős az értékvesztés, és nehezen értékelhető fedezeteket alkalmaztak, miközben jelentős részben a tulajdonosaihoz köthető cégeket hiteleztek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberben rendelt ki két felügyeleti biztost a takarékhoz, akiknek feladata a betétesek védelme érdekében a takarékszövetkezet működésének átvizsgálása és a működés biztosítása. Az MNB ezzel korlátozta a takarék által végezhető egyes pénzügyi szolgáltatások végzését: megtiltotta – kivéve az ügyfelenként 1 millió forintig terjedő kockázatvállalásokat és az önkormányzati kockázatvállalásokat – a hitel- és pénzkölcsön nyújtását, kezesség és bankgarancia vállalását, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalását.

A takarékszövetkezet hétfő délután közleményt adott ki, azt írták, hogy a tevékenységük prudens, fenntartható és folyamatos, a betétesek pénze biztonságban van.

A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet a 2012-es adatok alapján a 15. legnagyobb volt a 128 hazai szövetkezet között. Az elmúlt években a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet túlzott módon növekedett, hitelállománya több mint kilencszeresére, a betétállománya több mint ötszörösére emelkedett 2009 és 2012 között, miközben a tőkéje kisebb mértékben növekedett.

A fiókjainak száma is megugrott: a körmendi székhely mellett a szombathelyi, egyházasrádóci és zalaegerszegi fióktelepe mellett 2010–2013-ban hét újat jegyeztek be a cégadatokban: Náraiban, Kecskeméten, Szerencsen, Debrecenben és Budapesten három helyszínen: egy Margit körúti, egy Üllői úti és a legutóbb idén novemberben egy Váci úti címen.

A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet nem tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ), mert korábban bankká alakulásra vonatkozó kérelmet adott be a pénzügyi felügyelethez, és még folyamatban volt a felügyeleti eljárás, amikor elindult a szövetkezeti integráció. A betétesek többségét azonban védi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).

Nem élveznek védelmet viszont a takarékszövetkezetben 5 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkezők, a menedzsment tagjai, illetve az állami vagy önkormányzati betétek tulajdonosai sem. A hitelintézeti törvény kizárja az OBA által nyújtott biztosítékot az olyan betéteknél is, amelyeknél a lekötésük időpontjában elhelyezett más, azonos nagyságú és futamidejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot kapnának az adott ügyfelek.