További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A magyar GDP 1,8 százalékát teszik ki a külföldön munkát vállalók hazautalásai, írta a Népszava a Világbank statisztikái alapján. Statisztikai adatok szerint tavaly októberig mintegy 2 400 millió dollárt utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok.
Az Index kérdésére korábban az NGM elárulta, a nagykövetségektől kapott információi szerint 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában és további 50 ezren az EU többi országában.
Az Eurostat 147 ezer magyar állampolgárt tart nyilván bevándorlóként, viszont ebben több kiemelten fontos célország – így Németország és az Egyesült Királyság – nem szerepel, vagyis ez a szám legfeljebb tájékoztató jellegűnek mondható. Ha ezeknek az országoknak a saját statisztikájában megjelenő magyarokat is hozzávesszük, akkor 2012-ben mintegy 230 ezren telepedhettek le külföldön. Ebben azonban nincsenek benne a be nem jelentett, esetleg feketén dolgozó magyarok és azok, akik már állampolgárságot kaptak.
2012-ben az Egyesült Királyságban 17 ezer magyar kért adószámot, míg 2007 és 2010 között összesen 14 ezren, és a tavalyelőtti adattal bekerültünk az első 10 ország közé, ahonnan a legtöbben próbálnak szerencsét a szigetországban. A Tárki egy korábbi kutatása szerint csaknem minden ötödik magyar tervez hosszabb-rövidebb idejű külföldi munkavállalást, vagyis minden második 30 év alatti, valamint a 31–40 éves korosztály és a gimnáziumot végzettek harmada.
A Világbank adatai szerint a kivándorlók aránya az egyetemi végzettséggel rendelkezők között már 13,2 százalékos. A Világbank adatai szerint tavaly októberig 2 403 millió dollár, (nagyjából 530 milliárd forint) érkezett az országba a külföldi magyaroktól, ez a GDP 1,8 százaléka. Lengyelországban ez az arány 1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak egy százalék.
A GDP-hez viszonyítva legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Globálisan a hazautalások mértéke a Világbank becslései alapján elérik a 414 milliárd dollárt, 2016-ig pedig 540 milliárd dollár körüli szintre emelkedhetnek.
Kelet-Közép Európában a hazautalás a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára. Ezek azok az összegek, melyeket a külföldön letelepedők családtagjaikat támogatják, hiteleiket törlesztik, befektetéseket finanszíroznak és egyéb terveiket valósítják meg.