Most a GVH-ra csaptak le
További Gazdaság cikkek
Szabálytalanságok sorát állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésében. Domokos László, az ÁSZ elnöke úgy fogalmazott: komoly hiányosságokat tártak fel a GVH 2008-2012 közötti működésében.
Leginkább 2010 előtt – hangsúlyozta a számvevőszék korábban fideszes képviselő elnöke.
A GVH szerint nem domborították ki eléggé
A GVH a honlapján reagált az ÁSZ megállapításaira. A hivatal szerint számvevők nem domborították ki: a 2010-ben hivatalba lépett új vezetőség sokat tett a problémák felszámolásáért. Így az elmúlt három év alatt sikerült olyan szabályozási rendszert teremteni, amely orvosolja az ÁSZ 2012-ig tartott vizsgálatának a megállapításait.
Gyorsultak az eljárások, és már a stratégiai dokumentumokat is közzéteszik – állítja a hivatal. A vizsgált időszakban egyébként 58 milliárd forintnyi jóléti többletet teremtettek a verseny védelmével.
Átláthatatlan százmilliók
A GVH nem rendelkezett közép-és hosszútávú hivatali stratégiákkal, így az éves szakmai terveiben sem határozták meg minden esetben konkrétan az ellátandó tevékenységeket, vagy az egyes tevékenységek felelőseit.
A GVH önálló szervezeti egységeként működő Versenykultúra Központ (VKK) szakszerűtlenül és átláthatatlan adott támogatásokat külső személyeknek, cégeknek a versenykultúra fejlesztésére. A vizsgált időszakban 572 millió forint támogatást helyezett ki a GVH-VKK. Horváthné Herbáth Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: a pályázatoknál a dokumentáltság hiánya, a pályázatok befogadásának, elbírálásának a rendje hiányos vagy szakszerűtlen volt. A hivatal nem tartotta be a határidőket, sok esetben késtek a döntések, nem dokumentálták a kifizetéseket, a döntéseket, illetve a költségek elszámolását, de olyan pályázatot is befogadott a GVH-VKK, amely nem felelt meg a pályázati célnak.
Előnytelen OECD-megállapodás, elutasított panaszok
Domokos László javaslatot tett Juhász Miklós GVH-elnöknek, hogy a GVH vizsgálja felül a Gazdasági Együtműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött együttműködési szerződését. Az ÁSZ szerint ugyanis a szerződés rendkívül aránytalan terhető rótt GVH-ra, így az ÁSZ szerint a GVH 691 millió forintot költött az OECD-program keretében működő Regionális Oktatási Központ (ROK) fenntartására, amihez az OECD mindössze 24,1 millió forinttal járult hozzá.
A GVH az ügyfélkezelés során sem mindig tartotta magát a vonatkozó jogszabályokhoz illetve a saját belső rendjéhez - állapította meg az ÁSZ. A GVH a bejelentések 80 százalékát utasította el különféle okokból. Az ÁSZ statisztikai mintavétel alapján úgy látta: az elutasított panaszok 62 százalékában volt megfelelő, 32 százalékban nem egészen, 6 százalékában pedig egyáltalán nem volt megfelelő az ügyintézés menete. Ugyanakkor lapunk kérdésére Domokos László elmondta: a GVH 2010-es átszervezése segített ezen a helyzeten.
Komoly probléma a GVH működésében, hogy a bírságok egy részét nem tudta behajtani. Ebben szerepet játszott az is - állapította meg az ÁSZ -, hogy a GVH-nál hiányzott a követeléskezelés szakszerű rendszere. A GVH így sokszor késve jelezte a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV) a behajtandó kintlévőséget illetve késve jelezte az igényét a céges felszámolók felé is. Míg az adott időszakban 15 milliárd forint volt a beszedett bírság összege, addig 2 milliárd forintot nem tudott a GVH behajtani, amit végül értékvesztésnek kellett elkönyvelnie.
Az ÁSZ ugyanakkor pozitívan ítélte meg a hivatal rendjének 2010 után történt átszervezését illetve a hivatal gazdasági működését is stabilnak ítélte meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
