Folyik a Déli Áramlat előkészítése

Megtartották Pécsen az első egyeztetéseket a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszainak megépítésével kapcsolatos előkészületekről – jelentette be a hazai beruházások koordinálását végző Baranya megyei kormánymegbízott.

Hargitai János az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy Magyarország teljesíti a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatos kötelezettségeit.

A kormánymegbízott közölte: a kabinet kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését, amely érinti Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területét.

Hargitai János beszámolt arról, hogy szerdán Pécsen volt az első megbeszélés, amelyen részt vett a beruházó, a tervezésre létrejött konzorcium képviselője, a környezetvédelmi hatóság vezetői és a közreműködő szakhatóságok szakemberei, valamint az érintett megyék koordinátorai.

A kormánymegbízott hangsúlyozta, kérte a résztvevőket, azonnal indítsák meg a különböző hatósági eljárásokat és engedélyeztetési folyamatokat, és azokat minél előbb, akár jóval a megszabott határidők előtt zárják le. Hozzátette: mint minden kiemelt beruházás esetében, garantálni kell a soronkívüliséget.

A közleményben Hargitai János kitért arra is, hogy a beruházás nemzetgazdasági érdek, „hatására csökkenni fog Magyarország egyoldalú energiafüggősége és a várhatóan a kormány is nagyobb ráhatással lesz a földgáz fogyasztói árára".

Igaz, nem világos, hogy mitől csökken az ország energiafüggősége, hiszen a gáz forrása ugyanúgy Oroszország, ahogyan döntően eddig is.

Ukrajna helyett

A Déli Áramlatot az állami Gazprom azután vetette fel, hogy súlyos vitái támadtak Ukrajnával. A posztszovjet országon halad át a legfontosabb vezeték, amelyen keresztül Oroszország az EU-ba exportálja a földgázt. Kijev és Moszkva árvitája kapcsán az ukrán fél „túszul ejtette” a gázvezetéket és néhány napra leállította az orosz gáz Európába irányuló tranzitját.

Az orosz vezetés úgy döntött – miután nem sikerült megszereznie az ukrán vezetékek feletti ellenőrzést –, hogy alternatív útvonalon próbálja meg elérni az európai piacokat.

Vitatott azonban, hogy gazdaságilag kifizetődő volna a 16 milliárd eurósra becsült terv megvalósítása, amely csak Kijev és Moszkva politikai vitája miatt merült fel. Ha az Moszkva számára kedvezően rendeződik – és megszerzi az ellenőrzést az ukrajnai vezetékek felett – akkor a projekt feleslegessé válhat.

A Fekete-tenger alatt futó szakaszra a South Stream Transport vállalat jött létre, 50 százalékban a Gazprom, 20 százalékban az olasz Eni, 15-15 százalékban a német Wintershall és a francia EDF Group tulajdonaként. A szárazföldi szakaszon az érintett országok – Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország – a Gazprommal közös vállalatokat hoztak létre, 50-50 százalékos tulajdonhányaddal. (Kivétel Szerbia, ahol a szerbeknek csupán 49 százalékuk van.) A beruházás finanszírozása a tulajdonhányad arányában történik. A magyarországi – pontosan még ki nem jelölt, de a tervek szerint Hercegszántótól Tornyiszentmiklósig futó, kb. 230 kilométeres – szakasz megvalósításának költségeit 600 millió dollárra becsülik.

A vezeték végső kapacitását évi 63 milliárd köbméterre tervezik, ez azonban több vezetékkel, szakaszosan valósulna meg, 2019-ig. A projekt megvalósításának elindítása többször csúszott, és rövidült is: mára már nincsen tervben az a déli leágazás, amely Görögországtól Dél-Olaszországig vitte volna a tenger alatt a földgázt.

A későbbiekben elképzelhetőnek tartja a Gazprom, hogy Hercegszántótól egy északnyugati elágazás indulna az ausztriai Baumgartenig. Ez volt az egyik érv amellett, hogy a vezetéket Szerbiától Olaszországig ne Horvátországon, hanem Magyarországon át vezessék. (Horvátország csupán egy leágazással részesülne a projektből, így elesik a területén áthaladó földgáz tranzitdíjának lehetőségétől.)

Lex Gazprom

A Gazprom korábban 2013-ra, jelenleg 2015-re tervezi a vezeték első szakaszának beindítását. Brüsszelnek azonban fenntartásai vannak a Déli Áramlattal szemben, mert szerinte ellentétes a 2009-ben elfogadott III. energetikai csomaggal, amely előírja, hogy a hálózatok kezelését és a gázeladást nem végezheti ugyanaz a cég. Márpedig a Gazprom ennek a feltételnek nem felel meg. Moszkva kifejezetten az orosz óriáscég ellen kitalált előírásnak tartja ezt a kitételt, és úgy tartja, hogy annak nem kellene a Déli Áramlatra vonatkoznia. Az ugyanis a Gazprom szerint csak arra szolgál, hogy eljuttassa a földgázt a liberalizált piacra, a III. energiacsomag előírásai ezért csak azokra a cégekre kellene, hogy vonatkozzanak, amelyek ezután jutnak a gázhoz.