Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Hét 4-es metró kijönne ennyi pénzből

2014.01.15. 08:57
775 ezer forintba kerül minden magyar családnak a következő évtizedek grandiózus projektje, a paksi atomerőmű két új blokkja. A pénz nagy részét hitelbe kapjuk majd az oroszoktól, ők építik az erőművet is. De miért van egyáltalán szükségünk erre az egészre? Olcsóbb lesz tőle az áram? Miért jó ez az oroszoknak? Paks-szájbarágó.

Az oroszok építhetik a paksi atomerőmű új blokkjait. Ezt eddig nem lehetett tudni?

Azt, hogy ha valaki, akkor az orosz Roszatom épít majd, sokan tényként kezelték már évek óta. Ami furcsa, hogy a kormány éveket csúszott a tender kiírásával, végül pedig tender nélkül döntöttek a beruházóról. Pedig korábban a Magyar Villamos Művek (MVM) arról beszélt, hogy akár öt cég is jelentkezhet, a francia Areva és az amerikaijapán Westinghouse céget is a lehetséges beruházók között emlegették.

És ők jobbak lettek volna, mint a Roszatom?

Erről túl sokat nem tudhatunk. Az biztos, az orosz technológia mellett eleve szóltak műszaki, üzleti érvek, az pedig alighanem mindennél többet számított, hogy ők még hitelt is kínáltak az építéshez. Nem zárható ki, hogy akár egy teljesen tiszta tenderen is nyertek volna. De mivel számtalan politikai érv is szólhatott mellettük, ha van is tender, biztosan sokan kétségbe vonták volna, hogy tiszta az eljárás.

De legalább a látszat meglett volna, nem? Miért döntöttek most mégis így?

A kormány talán azt mérlegelte, hogy ha így is, úgy is támadják majd őket az oroszok miatt, jobb, ha inkább gyorsan döntenek, mint hagyják tovább húzódni a dolgot. Tény, korábban a Roszatom jelezte is, szívesen venné, ha tender helyett megbízást kapva állapodna meg. De az elmaradó versenyeztetés ennek ellenére is meglepő. Főleg azok után, hogy eddig végig azt ígérték, hogy lesz, maga Orbán Viktor is.

Vlagyimir Putyin orosz államfő (b) fogadja a hivatalos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a Moszkva környéki novo-ogarjovói rezidenciáján
Vlagyimir Putyin orosz államfő (b) fogadja a hivatalos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a Moszkva környéki novo-ogarjovói rezidenciáján

Már eddig is voltak hírek arról, hogy a kormány az oroszokkal tárgyal Paksról. Eddig mi közük volt az egészhez?

Lázár János legutóbb arra hivatkozott, hogy hatályban van egy 1966-ban kötött magyar–szovjet együttműködési megállapodás a paksi atomerőmű működtetéséről. Így szerinte kézenfekvő, hogy amikor arról gondolkodik a kormány, hogy fenn kell tartani a kapacitást, akkor egyeztetni kell az oroszokkal. Ezek a tárgyalások 2009-ben kezdődtek, és 2013 év végén már azt mondták, egészen közel jutottak a megállapodáshoz.

Most pedig megállapodtak, sőt arról is, hogy ők építik. Mi a következő lépés?

Lázár azt mondta, ha megállapodnak a kapacitás fenntartásáról az oroszokkal, akkor már csak az Európai Bizottságnak, majd a magyar parlamentnek kell rábólintania. Az unióval állítólag folyamatosak az egyeztetések, és eddig nem mondták, hogy nem tetszik nekik a dolog.

Mi az, hogy a kapacitás fenntartásáról? Nem paksi bővítésről van szó?

Igen is, meg nem is. Most négy szovjet gyártmányú, egyenként 500 MW-os blokk termeli az áramot, a blokkok üzemidejét 30 évben határozták meg, de az 1-es  blokk 2012 decemberében engedélyt kapott további 20 évre, így azt majd csak 2032-ben kell leállítani. Várhatóan a többi blokknál is meghosszabbítják majd az üzemidőt, így a jelenlegi, összesen 2000 MW-os kapacitást 500 MW-os lépcsőkben 2032-ben, 2034-ben, 2036-ban és 2037-ben kapcsolják majd le a rendszerről. Ha most nem kezdenek erőműépítésbe, 23 év múlva nem lenne atomenergia az országban. (Az ábrán még 1000 MW-os új blokkok szerepelnek, végül 1200 MW-osak lesznek.)

És kell, hogy feltétlenül legyen atomenergia az országban?

Nem feltétlenül kell. De ha nincs, akkor kell helyette más. Ez pedig adott esetben drágább, környezetszennyezőbb, vagy egyéb probléma van vele. Magyarországon a paksi erőmű úgynevezett alaperőműként működik, az áramtermelésnek nagyjából a 40 százalékát adja, és mivel az országban nincs nagy mennyiségben a jelenlegi technológiai feltételek mellett gazdaságosan kitermelhető és tisztán eltüzelhető energiahordozó, az atomenergia elvi szinten nem tűnik rossz megoldásnak.

De ha baleset van az erőműben akkor meg a legdrágább, nem? Fukusima után kinek jut még eszébe atomerőművet építeni?

Van, akinek elvette a kedvét, de azért nem mindenkinek. Magyarország földrajzilag kevésbé kockázatos területen fekszik, a mostani erőművek is elég biztonságosnak mondhatóak. Az ugyanakkor igaz, hogy Fukusima után még drágább lett atomerőművet építeni, mivel megnőttek a biztonsági elvárások és sztenderdek, ez pedig tovább növelheti a költségeket. Ráadásul még ha relatíve olcsó is a mostani erőművel áramot termelni, idővel az új blokkokat is nekünk kell majd kifizetnünk. Ha ezt is hozzáadjuk a megtermelt áram árához, már nem olyan biztos, hogy annyira olcsó.

Mégis mennyibe kerül majd?

A nemzetközi tapasztalat alapján azzal biztosan nem érdemes számolni, hogy az új blokkok majd csökkentik az áram árát. Inkább abban bízhatunk, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz, mint más megoldások, biztosak sajnos nem lehetünk benne.

És mennyibe kerül az erőmű?

A pontos árról itt is inkább csak találgatni lehet, úgy tűnik ez lesz minden idők legnagyobb magyar beruházása. Most minimum 3000 milliárdról beszélnek, ami a mostani GDP 10 százaléka. Csak hogy érzékeltessük: minden magyar családnak 775 ezer forintot kellene bedobnia, hogy összejöjjön ennyi pénz. Ráadásul a költségek akár 5-600 milliárddal is megszaladhatnak. Gondoljunk bele: akár több, mint egy 4-es metrónyi összeggel.

 

Ezt mind a mi pénzünkből?

Persze, legfeljebb nem egyszerre fizetjük. A magyar állam önrészként a költségek 20 százalékát fizetné, a többit az oroszoktól kapott hitelből fedezné. A tőlük kapott pénzt pedig 30 évre kapjuk, vagyis még az unokáink is fizetni fogják. Csak az önrész nagyjából 750 milliárd forint, ezt majd a tízéves beruházás utolsó szakaszában kell kifizetni.

Ki adott minderre felhatalmazást a kormánynak? Engem nem kérdezett meg senki.

A Fidesz-kormány arra hivatkozik, hogy 2009-ben, még a szocialisták alatt a parlamenti többség rábólintott, kezdjék meg a bővítést előkészítő munkát, és határozatban kimondta, szükség van ezekre a beruházásokra.

És ez igaz?

Csak részben. A 2009-es határozatban nem azt mondták ki, hogy szükség van a beruházásra, mindössze amellett érveltek, hogy az ellátásbiztonság miatt az energetikai fejlesztéseknél érdemes lenne megvizsgálni egy új erőmű-beruházás lehetőségét. Amely alapján döntést lehetne hozni. Az Országgyűlés elvi hozzájárulása csak az előkészítési tevékenység megkezdését jelenti.

Tehát arról döntöttek, nézzék meg, érdemes lenne-e megépíteni?

Lényegében igen.

És mire jutottak?

A vizsgálatra elég sok pénzt elköltöttek, de az eredményeiről nem tartották fontosnak tájékoztatni a nyilvánosságot. Az Energiaklub nevű civil szervezet évekig pereskedett, hogy tegyék közzé az előkészítő dokumentumokat. A széleskörű társadalmi egyeztetés a mai napig nem történt meg, noha az MVM az utóbbi időben sokat reklámozta az atomenergiát. Viszont fontos dolgokra még a mai napig nem tudjuk a választ, például, hogy tényleg megéri-e. Főleg azok után, hogy az utóbbi néhány évben nagy fordulatok történtek az energetikában. Úgy tűnik, hogy a világ kicsit más irányba mozdul, mint azt néhány éve az elemzők hitték. Németország meghirdette a zöld fordulatot, az alacsony széndioxid árak miatt hódít a szén, kitört a palagáz-őrület. Néhány dolgot aligha ártana újraszámolni.

Nem lenne jobb inkább megújuló erőműveket építeni? Az sem környezetszennyező, de legalább nem veszélyes.

Biztosat nem mondhatunk, de valószínűleg inkább nem. Volt egy olyan elképzelés néhány éve, hogy atom helyett is legyen zöldenergia, ez antiatom-zöld+ néven futott. Akkor úgy számolták, hogy ha ezt valósítjuk meg, drágább lenne az áram, mintha pótolnánk a kieső paksi kapacitást. A kormány így inkább az atom-szén-zöld forgatókönyvet építette be az Energiastratégiába. A következő 15 éven belül a hazai beépített erőművi kapacitásból 5000 kieső megawattot kell pótolnunk, ennek csak egy része jön majd atomból.

Tehát nem feltétlen olyan rossz az atom, csak drága az erőmű, és homályos ez az egész ügylet. Nekem azért az is furcsa, hogy régebben mintha inkább távolodni akartunk volna az oroszoktól.

A fideszes politikusok korábban erős oroszellenes kijelentéseket tettek, az első Orbán-kormány idején mélypontra jutottak az orosz–magyar kapcsolatok, és a mostani kormánypárt ellenzékből is sokat bírálta a szocialistákat oroszbarát politikájukért. A második Orbán-kormány viszont próbált javítani a viszonyon, és Oroszországról egyre inkább mint kiaknázandó lehetőségről kezdett beszélni. Most a magyar kormány teljes erővel próbálja segíteni az oroszok Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat vezetékének a megépítését, és alighanem a Paks-projekt sem értelmezhető önmagában. Egyéb területen gazdasági előnyöket várhatunk ettől.

Például?

Például a gázellátásban. A Magyarországra érkező gáz túlnyomó részét az oroszoktól kapjuk, a kormány bízhat abban, hogy kedvezőbb feltételekkel köthetjük újra a Gazprommal a gázszerződést, ha most a magyar piacra segítjük a Roszatomot. Egyelőre kérdés, hogy megtaláljuk-e a számításunkat. A kormány mindenesetre érzékelhetően beletörődött abba, hogy hosszabb távon sem szabadulunk az orosz befolyástól, így ahelyett, hogy küzdene ellene, inkább megpróbál barátkozni, sőt szorosabbra fűzni a viszonyt, kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

És az oroszok mit akarnak tőlünk? Miért akarnak nálunk úgy építeni, hogy még a pénzt is ők adják?

Nem puszta barátságból. A Roszatom most épít orosz technológiájú atomerőművet Kínában, Indiában, Törökországban és Vietnamban. Ezek orosz szempontból mind üzletileg értelmezhető projektek. Biztosak lehetnek benne, hogy mi is ki fogjuk fizetni az árát. Amíg az ő gázukkal fűtünk, biztosan.