Semmis az OTP egyik devizás szerződése
További Gazdaság cikkek
- Nem tudnak megegyezni az oroszok és az ukránok, de mi lesz így a rezsicsökkentéssel?
- Jelentős különbségek, így alakult a bérek helyzete Magyarország-szerte 2023-ban
- 369 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona – ezt reagálta a kormány a cikkünkre
- Egyszerűen megrohamozták a magyarok a bankokat
- A Hungary Airlines megszerezte a hatósági engedélyeket
Sorra kerülnek elő olyan devizahiteles ítéletek, amelyek az adósok másodfokú győzelmével zárultak, és amelyben a bíróság kimondta a teljes szerződés érvénytelenségét. Néhány napja beszámoltunk a Budapest Bank egyik elvesztett peréről, most pedig egy OTP-s eset került elő.
Noha a hitelsikerek blogra feltöltött dokumentumból éppen csak az indoklás nem látszik, ők azt álítják, hogy a bíróság a hitelintézeti törvény 213 paragrafus első bekezdésének b, c, d és e pontja miatt mondta ki a semmisséget. Ha hihetünk ennek, az valóban érdekes, eddig nem lehetett hallani olyan ítéletről, ahol mind a négy pont alapján kifogásolták a szerződést.
Az említett Budapest Bankos pernél az e pont miatt bukott a bank, korábbi perekben pedig inkább a d pont tűnt neccesnek.
Na de mit is mond az irányadó törvény az emlegetett pontokban?
Semmis a szerződés, ha nem tartalmazza
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nemvett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
Az OTP-s jenhiteles 2007-ben kötött szerződése a bíróság másodfokú ítélete alapján tehát érvénytelen, a banknak meg kell térítenie a perköltséget, és még kereseti és fellebbezési illetéket is fizethet. A hitelesnek meg persze várhatóan vissza kell állítania a szerződés előtti állapotot, és visszaadnia a banknak a kapott pénzt. Az ítélet az adott egyedi ügyre vonatkozik, nincs hatása más, folyamatban lévő eljárásra.
Az OTP cikkünk megjelenése után közölte:
A Fővárosi Törvényszék Ítélete 2013. november 13-án született, tehát abban nem vehették figyelembe a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésének irányelveit. Az OTP Bank a korábban hasonló téves jogi álláspont alapján született ítéletekkel egyező módon ezt a döntést is vitatja, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul.