OECD: Tovább romlott a magyar helyzet

A régiós átlagnál sokkal gyengébb a magyar potenciális növekedés – derült ki az OECD magyar országértékelésének bemutatásán. Magasak a szabályozói terhek és a kiszámíthatatlanság, a kormány pedig ezerféleképpen torzítja a piacot, ezért nagyon alacsony a beruházási ráta, mondta Alvaro Pina, az OECD Magyarországgal foglalkozó osztályvezetője.

Tovább romlott a helyzet a szabályozói környezet kiszámíthatóságában, leginkább azért, mert a kormány nem egyeztet a gazdaság szereplőivel – állapítja meg a jelentés. Az adminisztratív terhek nem változtak, és a versenybarát szabályozás is gyengült. Romlott az intézmények minősége is a tavalyi felmérés óta.

Árt a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés több módon árt a magyar versenyképességnek: csökkenti az energiahatékonyság kialakítása felé ható ösztönzőket, és az árakat is torzítja – mondta Alvaro Pina. A kisebb energiakereskedők kivonulhatnak a piacról, a helyüket kevésbé hatékony állami szereplők vehetik át.

A válságadók különösen sokat rontottak az ország befektetői megítélésének. Kiszámíthatatlanná vált a befektetők szemében a szabályozói környezet, a bankok mérlegfőösszegét sújtó adó pedig a hitelezést rontja. Ez utóbbin ugyan javít a jegybank növekedési hitelprogramja, de ennek eredményessége még nem egyértelmű – állapítja meg tanulmányában a szervezet.

Nálunk nyomorognak a legtöbben

Magyarországon a legmagasabb a nélkülözők aránya a lakosságon belül az európai OECD-tagállamokon belül: meghaladja a 25 százalékot, míg 2006-ban még húszszázalékos volt, a régió többi országában pedig nagyságrendekkel alacsonyabb.

Az OECD szerint a gyenge növekedés és a gazdaságszerkezeti gondok miatt az alacsony képzettségű munkások járnak a legrosszabbul. Ezért várhatóan növekedni fog az egyenlőtlenség is. A szervezet szerint a következőket kellene tenni:

• csökkenteni a bérekre nehezedő adóéket,
• az infláció és termelékenységnövekedésének ütemében növelni a minimálbért,
• javítani a közmunkában a képzés minőségét.

Magyarországon regionálisan és társadalmi rétegek alapján óriásiak a munkerő-piaci különbségek, és a kormány eddig nem tett sokat azért, hogy változzon. Az OECD javaslata szerint elő kellene mozdítani, hogy csökkenjen az ingatlantulajdon és növekedjen a lakásbérlők aránya, és ezáltal mozgékonyabb legyen a munkaerő.

Ami jó, az jó

Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára felvette rózsaszín szemüvegét az országértékelés bemutatóján, és sikerült is találnia olyan részeket az OECD tanulmányában, amiket pozitívumként tudott kiemelni. A szervezet valóban javította növekedési prognózisait – ahogyan az összes többi európai országét –, és elismerte a magyar kormány elkötelezettségét a költségvetési hiány tartása felé.

A 18,8 százalékos beruházási ráta Cséfalvay szerint valamivel jobb az európai átlagnál, igaz, azt nem említette, hogy a régió összes többi országában magasabb ez az arány; az Index kérdésére azt válaszolta, hogy szerinte nem fontos a visegrádi országokkal való összehasonlítás ebben a kérdésben. Az államtitkár a kormány „átfogó szerkezeti reformjairól” is beszélt – annak ellenére, hogy az OECD ezekről egy betűt nem írt a szóban forgó tanulmányban.

A verseny Cséfalvay szerint is alacsony a magyar energiaszektorban, de az államtitkár szerint nem a versenyt kellene javítani, hanem a hatósági ár csökkentése a megoldás.

Az államnak nem feladata, hogy vállalkozásokat támogasson – mondta Cséfalvay, miután egy újságíró megkérdezte: miért büszkélkedik a Prezi sikerével, ha egyszer a magyar állam semmit nem segített a prezentációs cégnek.