Itt van, amit Orbán aláírt Putyinnál
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Felkerült a parlament honlapjára törvényjavaslatként az a harmincoldalas dokumentum (pdf-ben itt olvasható), ami alapján megkezdődhet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése. A törvénytervezet magyarul és oroszul is rögzíti a megállapodás részleteit, a magyar rész törvényi paragrafusokból álló része 12 oldal, de valódi újdonság sem ebből, sem az általános és a részletes indoklásból nem derül ki.
Az általános indoklásban az építkezések és az új blokkok beindításának ütemezéséről lehet olvasni, kicsit homályos leírást kapunk arról, hogyan fog nőni a következő évtizedekben Európa energiaéhsége, kiderül belőle, hogy Magyarországnak fontos az atom, és hogy jó darabig, évtizedeken át az is marad.
Kiderül, hogy a beruházás 40 százalékban magyar vállalkozóknak ad majd munkát, ami miatt kicsit jobban fog nőni a magyar gazdaság (előzetes számítások szerint évente legfeljebb fél százalékkal), és több ezer munkahely jöhet létre. Kiderül, hogy az atomerőmű állami tulajdonban marad, és hogy a kiégett fűtőelemeket az oroszok elszállítják. Ezekben viszont tényleg semmi új nincs, csak azoknak az érveknek az ismételgetését látjuk, amikkel a fideszes politikusok, például Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára korábban már védelmébe vette a terveket.
A megállapodás egyik pontjából úgy tűnik, hogy ha az oroszok legalább 95 százalékban orosz állami tulajdonú céggel akarnak szerződni, akkor azt a magyarok megkérdezése vagy velünk való egyeztetés nélkül megtehetik. („Az Orosz Kijelölt Szervezet közvetlen szerződést köthet Alvállalkozókkal, amennyiben azok részvényeinek vagy tulajdonrészeinek [vagy azzal egyenértékű jogoknak] legalább 95%-a az Orosz Illetékes Hatóság tulajdonában van és amennyiben az Orosz Illetékes Hatóság közvetlenül vagy közvetve rendelkezik az azokra jutó szavazatokkal.”)
Viszont nem derül ki, hogy például mekkora kamatot fizetünk a 30 évre felvett orosz kölcsönre, amiről jelenleg csak azt tudjuk, hogy biztosan 5,5 százalék alatt lesz a kamata. Nem derül ki, hogy van-e bármilyen egyéb ígéretünk az oroszoknak, illetve semmilyen utalás nincs benne arról, hogy milyen kockázatot rejt például az, ha az Európai Bizottság az egész finanszírozási konstrukciót tiltott támogatásnak minősíti. (A tervek eddig arról szóltak, hogy a hitel törlesztése nem épül majd be az új blokkokból érkező áram árába.) A dokumentum szerint a finanszírozás részleteit majd egy külön megállapodás rögzíti, ahhoz viszont előbb ezt a törvényjavaslatot el kell fogadni.