Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sokat köszönhetünk a multiknak

2014.02.03. 07:41
Nagyok, nyomulnak, mindenhol ott vannak. Ők a multik, akik már minden negyedik magyarnak adnak fizetést, az államnak adót, a GDP-nek pedig a hatvan százalékát. Jobb lett volna, ha be sem jönnek? Kiszorították a magyar cégeket? Kizsákmányolják a dolgozóikat? Az MTA egyik közgazdász-kutatója megvizsgálta, mit adtak nekünk a multik.

A multik teszik tönkre a magyar gazdaságot: nem elég, hogy kizsákmányolják a magyar munkásokat, és kiszorítják a becsületes, hazai cégeket, még a pénzt is kiviszik az országból. Szinte mindegy kivel beszélünk, merre járunk – parlamentben, boltban, buszon vagy punkkoncerten –, gyakran hallunk hasonlókat. Rengetegen tekintenek sötét gyűlölettel vagy legalábbis némi megvetéssel a Magyarországra települt óriáscégekre.

Mindeközben dugig vannak a külföldi gyorséttermek, sorok állnak a nagy nemzetközi márkák boltjaiban, ha pedig arról kell dönteni, hogy a Coca Colához vagy egy szörpgyártó kis magyar Bt.-hez menjünk pályakezdőként, többen döntenek az első mellett. Egy műszaki cikkből is szívesebben veszünk németet, mint magyart, és gyakran emlegetik a multik tulajdonosai, mennyi tőkét és tudást hoztak nekünk, hány magyarnak adnak munkát.

Gyűlölök és szeretek

Ez a kettősség nem most kezdődött: száz évvel ezelőtti hirdetéseket böngészve is jól látszik, a gyanakvás és a rajongás egyszerre élt már akkor is a nyugati cégekkel és termékekkel szemben. A mángorlónál az „amerikai” már egyenesen minőséget jelöl, míg a pécsi órát nemzeti érzéseinkre hivatkozva kínálják az 1905-ös újsághirdetésben.

hirdetes
Fotó: Népszava (1905) / Pesti Napló (1913)

Koren Miklós, a CEU és a KRTK kutatója most végre a számok nyelvén is megvizsgálta, mit adtak nekünk a multik a rendszerváltás óta, mennyire jogos az a sok kritika, amit a nyugati óriáscégek nyakába zúdítunk.

Ön kedveli a multikat?

  • 7447
    Bírom őket, bárcsak több jönne az országba
  • 2699
    Nem kedvelem őket, néhány jobban tenné, ha elmenne
  • 921
    Nincs náluk undorítóbb a Földön, viszolygok, ha rájuk gondolok
  • 730
    Ha eszembe jutnak, meg-megállok a nagy rajongástól

Nem konkrét eseteket és cégeket vizsgált, hanem tendenciákat, vagyis túlzás lenne azt mondani, hogy minden iparágra érvényes megállapítások vonhatók le a megfigyeléseiből, vagy hogy minden részletre kiterjed az elemzés. Az adatokból azonban kiderül, pár dolgot azért biztosan köszönhetünk a multiknak.

Minden negyedik

Koren három kérdést próbált meg körbejárni. Egyrészt, hogy mekkora a multik szerepe a magyar gazdaságban, másrészt, hogy mi történik egy-egy vállalattal, ha külföldi kézbe kerül. Harmadrészt azt vizsgálta, mi történik egy régióval, ha megjelenik ott egy multinacionális vállalat.

A Magyar Tudományos Akadémia adatbankjának adataiból látszik, minden negyedik magyar munkás külföldi vállalatnál dolgozik. Érdekes módon a külföldi kézben lévő cégek aránya az összes cég között 1994-ben volt a csúcson, 12 százalék körül, azóta folyamatosan csökken, a multiknál dolgozók azonban egyre többen vannak.

A kétezres évek elejére már elérte a 25 százalékot, azóta kisebb-nagyobb ingadozással ezen a szinten van. (A grafikonon nemcsak a multik, hanem minden külföldi cég fenn van, ez azonban érdemben nem torzítja a képet.)

Minden negyedik munkás külföldi vállalatnál dolgozik
Minden negyedik munkás külföldi vállalatnál dolgozik
Fotó: MTA KRTK Adatbank

A nagy külföldi cégek tehát már a munkahelyteremtés szempontjából is fontosak, de súlyuk a foglalkoztatásban kevésbé jelentős a kis és közepes cégekhez képest. Hatásuk azonban a kisebb cégekre is nagy, legalábbis ott, ahol nem szigetként, hanem a környezetükkel összhangban működnek. Egy-egy nagy multi beszállítóin keresztül az egész régiót húzza, távozása pedig megrendíti az egész környéket.

Egyszerre, vagy együtt

Hogy a betelepülő multi saját környékén megöl minden más vállalkozást, biztosan nem igaz. Ha megvizsgáljuk, hogyan fejlődtek azok a régiók, amelyekbe külföldi vállalat települt, jól látszik, a multik régiójában folyamatosan nőtt a gazdasági aktivitás.

Azokban a régiókban, ahová multi települt, négy év elteltével már több mint 150 százalékkal több volt a bejegyzett vállalkozás, és 100 százalékkal több a kiskereskedelmi üzlet, mint azokban a régiókban, ahová nem települt ilyen nagyvállalat.

Persze nem feltétlenül jelenthető ki, hogy a multiknak köszönhető a fejlődés, hiszen a cégek már a megjelenésükkor a fejlettebb régiókat választották, lehet, hogy a régió erősödése tőlük függetlenül zajlott le. De hogy fejlődés volt a megjelenésük után, nem visszafejlődés, az pontosan kimutatható.

A multik régiójában nő a gazdasági aktivitás
A multik régiójában nő a gazdasági aktivitás
Fotó: KSH TSTAR

Többen dolgoznak többért

Ezzel nyilván összefügg, hogy több lett a munkahely is. Azokban a régiókban, ahová multi települt, majdnem 4 százalékponttal lett kevesebb a munkanélküli négy év alatt. Ebben persze számos más hatás is közrejátszhat, a statisztika mégis beszédes.

Koren Miklós ábrái alapján úgy tűnik, általánosságban nem igaz, hogy a felvásárolt cégekben leépítenek és béreket csökkentenek. Inkább az eladás előtt álló vállalatok próbálnak meg először elbocsátásokkal, bércsökkentéssel úrrá lenni a problémáikon. A felvásárlás utáni években a foglalkoztatottak száma és a bér is meredeken nőni kezdett a vállalatokban.

A felvásárolt vállalatok növelik a foglalkoztatást és a béreket
A felvásárolt vállalatok növelik a foglalkoztatást és a béreket

Jobban megy a munka

A multiknak eladott állami vállalatok termelékenysége is nőtt, vagyis a dolgozók ugyanannyi idő alatt több terméket vagy szolgáltatást tudtak előállítani.

Megdöbbentő, hogy a külföldi vállalatok háromszor olyan termelékenyek, mint a belföldi vállalatok. Ráadásul miközben a multik a fejlett technológiának és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően évről évre jobbak, a belföldi vállalatok a kilencvenes évek közepe óta alig jutottak előrébb.

Míg egy multinál dolgozó egy év alatt nagyjából 15 millió forint hozzáadott értéket termel, addig egy belföldi cég munkatársa 5 milliót sem. A GDP szempontjából tehát a multinacionális cégek szerepe alapvető, a bruttó össztermék nagyjából 60 százalékát ők termelik meg.

A multik háromszor olyan termelékenyek mint a hazai vállalatok
A multik háromszor olyan termelékenyek mint a hazai vállalatok

Sok adót fizetnek

És ha az utóbbi hetekben forró téma is lett az áfacsalások ügye, amelyben egyes vádak szerint a multik is nagy haszonélvezők, továbbra is kétségtelen, a multik fizetik talán a legtöbb adót. Például a befizetett nyereségadó nagyjából fele tőlük jön, arról nem is beszélve, hogy jellemzően az szja-val is jóval kevesebb a stikli, mint a kicsiknél.

Az MTA adataira épülő grafikon ráadásul az utóbbi évek adóváltozásait még nem is mutatja – a bankadó, energetikai különadó, kiskereskedőket érintő adó mind zömmel multinacionális vállalatokat érintett.

Az adók jelentős részét külföldi vállalatok fizetik
Az adók jelentős részét külföldi vállalatok fizetik
Fotó: MTA KRTK Adatbank

Hogy hogyan viszonyulunk az óriáscégekhez, számos más dologtól is függhet, ellenérzéseinket sok más, akár a gazdaságtól teljesen független tényező is befolyásolhatja. Annyi azonban Koren Miklós összeállításából mindenképpen kiderül, a multinacionális cégek termelékenyebbek, gyorsabban nőnek, náluk nő a foglalkoztatás és a munkabér, ők a legnagyobb adófizetők, és a régiók is mind fejlődnek, amibe érkeznek.

Jelentőségüket egyébként a kormány is felismerte, és bár a retorikában gyakran visszaköszönnek a multiellenes szólamok, valójában próbálnák ösztönözni a külföldiek beruházásait. Itt azonban szintén van egy furcsa kettősség: csak azokat támogatnák, akik termelnek, a szolgáltató szektorból inkább kiszorítanák a külföldieket.

Koren Miklós, a CEU és az MTA kutatója előadását a Rajk László Szakkollégium Szexi Közgazdaságtan című konferenciáján adta elő.