Nagyobb károkkal járt a gazdasági bűnözés

Egyre változatosabb gazdasági bűncselekményeket követnek el Magyarországon a PricewaterhouseCoopers (PwC) legújabb felmérése szerint. Az előző, 2011-es felmérés óta a beszerzési csalás és a kiberbűnözés önálló kategóriává vált, miközben egyre nagyobb károkat okoznak a gazdasági bűncselekmények, írja az MTI.

Vagy jók vagyunk vagy kevésbé valljuk be

A PwC felmérése szerint továbbra is a korrupció és a megvesztegetés a két leggyakoribb bűncselekmény.

A felmérés szerint az elmúlt két évben a magyar cégek 26 százaléka tapasztalt valamilyen gazdasági bűncselekményt a működése során. Az esetek 63 százaléka volt hamis kezelés, 38 százaléka megvesztegetés, 25 százaléka pénzmosás és beszerzési csalás, valamint 17 százaléka kiberbűnözés. (A bűncselekmények részben átfedik egymást, másrészt egy cég több bűncselekményben is érintett.)

A magyar adatok részben kedvezőbbek, mint a regionális és globális statisztikák. Közép- és Kelet-Európában a cégek 38 százaléka, világszinten a 37 százaléka számolt be bűncselekményekről szemben a magyarországi 26 százalékkal.

Bejött a kiberbűnözés

A kiberbűnözés kiemelt helyen van a magyar jelentésben, mert jóval gyakoribbá vált az előző adatfelmérés óta. A PwC adatai szerint nagyjából négyszer annyira lett gyakoribb a kiberbűnözés, mint korábban. Kockázatot jelent a cégeknek a közös hálózati programok használata, mert így nagyobb károkat tud okozni egy támadás, és az is, hogy sok cég nem is tudja, mikor vált kiberbűnözés áldozatává.

A PwC ajánlása szerint a magyar cégeknek bővíteniük kellene a bűnfeltárási eszköztárukat, nagyobb szerepet szánva a számítógépes adatelemzésnek. Bár a cégeknek több adat áll rendelkezésére, mint bármikor a múltban, ez az adathalmaz olyan nagy, hogy nehezen lehet hasznos elemzői információkat kinyerni belőle.

Oda kéne figyelni, kivel üzletelnek

Ezért a PwC szerint hasznos lenne, ha a vállalatok jobban figyelnének partnereik előtörténetének feltárására is. A gazdasági bűncselekmények 58 százalékáért az adott vállalaton kívüli személy a felelős, miközben a beszerzési csalás magas aránya mutatja, hogy gyakran nincs elég erőforrás kideríteni, mennyire megbízható egy üzleti partner.

A felmérés szerint 2011-hez képest a vállalatok már keményebben lépnek fel a csalókkal szemben. Két éve a vállalatok negyede nem tett semmit, mikor saját alkalmazottaik szegték meg a szabályokat, de az új felmérésben már nem volt ilyen cég. A magyar cégek a régiós társaiknál nagyobb arányban értesítik a felügyelőhatóságokat és a rendőrséget is, ha házon belüli elkövetőről van szó, de elbocsátásra csak az esetek felénél kerül sor, szemben a régiós 78 százalékkal.

A gazdasági bűncselekményekről beszámoló magyar cégek 58 százaléka szerint egyenként 100 ezer és 5 millió dollár közötti káruk van a törvénytelen cselekedetek miatt. 2011-ben még csak 42 százalék számolt be ekkora kárról. A nem anyagi károk közül a legnagyobb a munkavállalói morál csökkenése.

A PwC gazdasági bűncselekményekről szóló globális felmérését több mint 100 országban végezték el, több mint 5000 céges felsővezető megkérdezésével. Magyarországon 91 vállalatot kerestek meg 2013 utolsó negyedévében.