Készüljenek, jön a kávéválság

A 2014-15-ös szezonra 5 millió kávézsákkal kevesebb termést jósolnak, mint amennyi a fogyasztásunk lesz. Pedig novemberben még arról beszéltek, hogy

• a brazil kávétermelésnek jót tett a szokatlanul sok eső,
•  drasztikusan csökkent a kávé világpiaci ára,
• a jobb minőségű alapanyagnak tartott arabica ötéves mélypontját érte el,

és arról cikkeztünk, hogy vajon miért nem olcsóbb a presszókávénk, ki lophatta el a kávépénzt. 

2011 májusában még 3 dollár volt az arabica fontonkénti ára (egy font nem egészen fél kiló), novemberben pedig alig haladta meg az 1 dollárt a határidős piacokon.

Nyakunkon a globális kávédeficit?

Most viszont a legnagyobb kávétermelő országában, Brazíliában az elmúlt hónapokban sorra dőltek meg a szárazsági rekordok: a január volt az elmúlt év legmelegebb és az elmúlt ötven év legszárazabb hónapja. Ráadásul ez a két fő kávétermő területet, Minas Gerist és Espirito Santót érintette. Az elmúlt évtizedek legszörnyűbb aszálya így tette tönkre az idei jó termést, aminek a Business Insider szerint legalább a 30 százaléka elveszett. 

A történelmi szárazság több mint 140 várost kényszerített arra, hogy szigorúan takarékoskodjon a vízkészletével, és a helyi újságok szerint rengeteg olyan település is van, ami csak három naponként jut vízhez. A szélsőséges időjárás miatt egyébként az éghajlatváltozást okolja Jim Hanna, a Starbucks fenntarthatósági vezére. 

A kávébab ára ezért 50 százalékkal emelkedett november óta, és a Guardian szerint a múlt héten az arabica 1,72 dolláros fontonkénti ára az elmúlt 14 hónap legdrágábbja lett. Ráadásul a szárazság és a meleg nemcsak a kávéültetvényeken okoz gondokat, de a cukornádtermelést is tönkreteszi. A határidős piacokon ezért most a cukor ára is az elmúlt két év csúcsán van. A rossz hír az, hogy ha ez így marad, a rekord szárazság üres kávéscsészéket és drágább kávét hoz majd.    

A FinViz grafikonja jól mutatja a kávé árváltozását:

Mit fogunk mi érezni ebből? 

Az elemzők szerint hosszú időbe telhet, míg a nyersanyagárak változása a fogyasztókhoz is eljut. Novemberben brutálisan csökkent a kávé világpiaci ára, mégsem kaptunk olcsóbb kávét a kávézókban.

Amiért a kiskereskedelmi árak most sem mennek majd fel rögtön a sztratoszférába:

• A nyers kávé ára csak töredéke annak a szolgáltatásnak, amit fizetünk: nemcsak munkabért fizet a kávézó, hanem helyet is bérel, tejet és cukrot is szereznie kell valahonnan. „A költségeink növekednek, a bérektől kezdve az áramon át egészen a tejig, ehhez az áraknak is alkalmazkodniuk kell” – nyilatkozta korábban az amerikai Starbucks. A Wall Street Journal szerint az ő működési költségeinek kevesebb mint 10 százalékát teszi ki a kávé ára. Emiatt a világpiaci árak változását a fogyasztók csak hosszú távon érzik. 
• A kávétermesztők elraktározott készletei a túltermeléses évek után kompenzálják a mostani hiányt.
• A kereskedőket általában határidős szerződések védik a rövid távú áringadozásoktól.
• A világpiaci árat az időjárás mellett Brazília gazdasága befolyásolja: az másfél év alatt majdnem 50 százalékkal gyengült a brazil real árfolyama a dolláréhoz képest, ezért másfélszer jobban megéri exportálni.
• A legnagyobb kávéláncok, így például a magyar Costa is, a kávékeveréküket a világ különböző termőterületeiről szerzik be. Ezek közül csak egy a brazíliai forrás. 

Hosszú távon viszont: 

• Ha a súlyos szárazság nem ér véget, és az arabica ára továbbra is megy fel, akkor van ok az aggodalomra, mert érezni fogjuk a saját eszpresszónk árában is.
• A brazil szárazságtól függetlenül is nagyobb versenyre és áremelkedésre számíthatunk, mert a fejlődő országokban (főleg Indiában és Kínában) folyamatosan nő a kávéfogyasztás. Idáig az történt, hogy a fejlődő piacok termelték meg azt a kávét, amit utána a fejlettek ittak meg. Most viszont azok az országok, amelyek idáig hagyományosan csak termeltek, elkezdtek fogyasztani is.
• A kávétermesztést nehéz gépesíteni, ezért hosszú távon is fennmaradhat a túl nagy kereslet a piacon.