650 milliárdért államosított eddig a Fidesz

A magyar állam a 2010 és 2013 közti időszakban vagyonvásárlásra a 2013-as (várható) GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget költött (mintegy 657,4 milliárd forintot), míg a bruttó adósság tavalyi értékéhez viszonyítva pedig 2,9 százalékot - vette észre a Napi.hu Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszában, amelyet Scheiring Gábor, az Együt-PM országgyűlési képviselője kérdésére adott.

A Molon már több mint kétszázmiliárdot sikerült bukni

Az összesítés szerint a ciklusban a messze legnagyobb tulajdonszerzési akció a Mol Nyrt. 21,2 százalékos részvénycsomag 2011. májusi megvásárlása volt. A 498,3 milliárd forintos ügylethez szükség volt a parlament támogatására és a költségvetési törvényt is módosítani kellett, a vétel ugyanis növelte az államháztartási hiányt.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A dolog szépséghibája, hogy azóta is lefelé tart az olajcég árfolyama. Mivel a vásárlás idején az árfolyam 22 400 forintnál járt, tegnap viszont a papír csupán 12 800 forint körül mozgott, így az ügylet nyélbe ütése óta mintegy 214 milliárd forint nem realizált árfolyamvesztéseget szenvedett el a magyar állam. (Ezt természetesen csökkenti az osztalékbevétel és a részvétel a cég vezetésében.)

Mind a négy évben aktívan vásárolt az állam

A 2010-es esztendőben az állami tőkemeelések és részedésszerzések összértéke 27,5 milliárd forint, amelynek a legnagyobb tételét a Malév Zrt. - a nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, majd felszámolás alá került - 26 milliárdos tőkeemelése és a Malév Vagyonkezelő Kft. 1,2 milliárdos pótbefizetése tette ki. A Bajnai-kormány döntése nyomán ugyanis 2010. márciusában a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. révén a cég többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel.

A 2011-es ügyletek - amelyek összértéke 527,1 milliárd forint volt - sorában a Mol-deal mellett a Rába Nyrt. többségének megvétele volt a legemlékezetesebb. Az állam az MNV Zrt.-n keresztül 2011. novemberben ajánlatot tett a Rába részvényeire 815 forintos áron, amely eredményes volt, így az MNV 73,67 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a cégen. Az ügylet 8,1 milliárd forintjába került az államnak. A cég papírjaival hétfőn 1280 forinton kereskedtek, így ezen az üzleten mintegy 4 milliárd (nem realizált) forintot keresett eddig az MNV. Az évben további nagy kiadást a Malév újabb 15,5 milliárdos tőkeemelése jelentett.

Az előző esztendőhöz képest a 2012-es összesen 28,4 milliárd költés igazán visszafogott volt. Ebből a legnagyobb tételt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 21,4 milliárdos tőkeemelése adta. Két további pikáns ügylet az év elején bekövetkezett Malév-leállás miatt szükségessé vált cégmentés: az Aeroplex Közép-Európai Kft. megvétele és tőkeemelése 4,2 milliárd, a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-é pedig 800 millió forintba került 2012. júniusában.

Kiadási szempontból jól sikerült 2013, amikor a végszámla 90,2 milliárd forintra rúgott. Tavaly októberben ugyanis az E.On földgázüzletágának megvásárlásával összefüggésben tőkét emelt az MVM Zrt., amely csaknem tejes egészében a főtulajdonos magyar államra hárult. (A tőkeemelés így a gázüzletág vételárának csaknem negyedét finanszírozta.) A múlt évi dobogóra még a hulladékkezelő Remondis Magyarország Kft. 2013. októberi, 4,4 miliárdba kerülő megvétele és tőkeemelése, továbbá a Tokaj Kereskedőház Zrt. 3 milliárdos tőkeemelése fért be.

Az Auditól volt bevétel is

Mivel az érintett vagyonelemek száma több tízezerre tehető, a vagyonelem-szintű bontást határidőre csak korlátozottan biztosítható. A mellékletek nem tartalmazzák a pénzforgalmon kívüli, pénzmozgással nem járó ügyletek értékeit - írta a tárcavezető.

A fő tételek listájából kiderül, hogy győri ingatlanok eladásából 6,5 milliárd forint bevételhez jutott az MNV Zrt. A nagyobb kiadások között pedig az éllovas a fokozatosan felpörgő Nemzeti Eszközelő Zrt., amely a devizaadós-mentés állami kulcsszereplője. Emellett komoly, eddig összesen 12,4 milliárdos kiadást jelentett a ferencváros labdarúgó stadion megvásárlása és újjáépítése is.

Jó hír, hogy a most záruló kormányzati ciklushoz kötődő - állami támogatásnak köszönhetően bekövetkezett - vagyonváltozások kapcsán az Európai Bizottság nem indított olyan eljárást Budapest ellen, amely a vagyonváltozásokat az állami támogatások szempontjából vizsgálná - derül még ki a Németh Lászlóné válaszából.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!