Így szórná ki a kormány a 7500 milliárdot

Benyújtotta a magyar kormány a partnerségi megállapodást, amely a következő hét év uniós forrásainak felhasználásának keretfeltételeit rögzíti – írja a Napi.hu.

Miután megjelent március 7-én a vonatkozó kormányrendelet, a kormány elküldte a partnerségi megállapodást is az Európai Uniónak - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Mostantól három hónap áll az operatív programok (op) benyújtására, ám a kormány ezt még március végéig megtenné.

Az operatív programok forráskerete végleges, kőbe van vésve - hangsúlyozta Cséfalvay, aki elmondta, hogy 7500 milliárdnyi fejlesztés jöhet létre hazánkban 2020-ig. Erre még rárakódnak a területalapú mezőgazdasági kifizetések, illetve az egyéb vidékfejlesztési támogatások.

Egészen pontosan az összes elérhető forrás 59,2 százaléka jut majd gazdaságfejlesztésre, ami forintban kifejezve 4431 milliárdot jelent. A teljes összeg 15 százalékát (1200 milliárd forintot) a kkv-k fejlesztésére kell költeni, és ide kapcsolódó jelentős változás az is, hogy az eddigi általános támogatástól eltérően, mostantól sokkal célzottabb támogatáspolitika jelenik meg.

Az operatív programok közötti forráselosztás (milliárd forint)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP	2718,5
Terület- és Településfejlesztési OP	1157
Versenyképes Közép-Magyarország OP	269,3
Emberi Erõforrás Fejlesztési OP	884,9
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP	1117,8
Integrált Közlekedésfejlesztés OP	1034,2
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés OP	298,5
Összesen	7480
Forrás:NGM

Olyan rendszert épített fel a kormány, ami kevés op-vel operál, hiszen a korábbi 16 helyett az új rendszerben mindössze hét áll majd rendelkezésre - mondta Cséfalvay, aki hozzátette azt is, hogy mindezt új intézményi struktúrában lehet majd elkölteni. Sikernek nevezte az államtitkár az is, hogy sikerült elérni a duális képzés támogatását, de az oktatás infrastrukturális fejlesztéséről is sikerült megállapodni az EU-val.

A jövőben a visszatérítendő források jutnak nagyobb szerephez, a vissza nem térítendő eszközöket akkor adnak a cégeknek, ha ezek a források a gazdaság-, vagy a vállalkozó szektor egészét segíti - ilyen lehet például az ipari parkok fejlesztése. A két támogatási módszert kombinálva is használnák, például az induló vállalkozások, a beszállítók, vagy a gyors növekedés előtt állóknál.