Még több pénzt kaphatunk az uniótól
A régiós tagállamok közül Magyarország kaphatja a legtöbb támogatást az ország GDP-jéhez viszonyítva az Európai Unió kohéziós alapjaiból az Erste Bank elemzői szerint, írja a Napi.hu.
A Magyarországnak jutó támogatás eléri éves a GDP 3,2 százaléka. Utánunk Lengyelország következik 2,9 százalékkal, majd Szlovákia és Horvátország 2,8 százalékkal. Az egy főre jutó támogatás összege szerint Észtország az első, utána Szlovákia és Litvánia.
Észtországban az egy lakosra jutó támogatás összege évente 387 euró, míg Magyarországon ugyanez 316 euró, azaz jelenlegi árfolyammal számolva évi mintegy 100 ezer forint.
Teljes összeget tekintve Lengyelország az abszolút nyertes, 77,6 milliárd eurót kaphat a következő költségvetési ciklusban a kohéziós alapból.
Magyarország 21,9 milliárd eurót kaphat, ez a régió hat tagállamára jut a kohéziós politikára szánt 351,8 milliárd euró mintegy fele, 167 milliárd euró. A 2007-2013-as időszakban a kohéziós alapból támogatást kapó országok átlagosan 59,6 százalékát tudták lehívni a forrásoknak. Az Erste szerint ez az arány a következő ciklusban akár a 80-90 százalék is lehet.
Az Erste szerint a kohéziós alap a Connecting Europe Facility forrásaival kiegészülve Magyarországon éves szinten 0,7 százalékponttal dobhatja meg a GDP növekedést. Ez így a következő tíz évben az átlagos 1,5 százalék helyett elérheti a 2,2 százalékot is.
Kik kapják a támogatást?
A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90 százalékát. (A 2014 és 2020 közötti időszakban a Kohéziós Alap a következő országokat érinti: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. ) A következő hét éves periódusra átstrukturált kohéziós politika nagyjából 351,8 milliárd eurót biztosít az európai régiókba, városokba és a reálgazdaságba történő beruházások céljára.