Az MNB nem akar banki összeolvadást

Nem egészséges, ha a hazai piacon jelen levő nagybankok összeolvadáson keresztül növekednek - jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott pénteki interjújában Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, derül ki a Portfolio.hu összefoglalójából. Bár Nagy Márton banknevet nem említett, aktualitást adhat szavainak a héten elterjedt értesülés, miszerint az OTP közel került az MKB Bank megvásárlásához. Az interjúban a devizahitelekről is beszélt az igazgató.

Nagy Márton szerint a magyar piacon jelen lévő nagyobb szereplők kedvező vételárat adhatnak az eladó bankokért, hiszen az összeolvadás működési szinergiákkal jár és kisebb költségeket eredményez. Piactorzító azonban egy ilyen összeolvadás, ugyanis oligopolisztikus, sőt bizonyos szegmensekben monopolisztikus struktúrát alakíthat ki.

A nagyok mellett kisebb hazai szereplők is vásárolhatnak a piacon, ebben az esetben azonban a portfólió és a márkanév mellett a tudás és az infrastruktúra megvételéről lenne szó, ami a vásárló oldalán jelentős felkészülést igényel (szemben a fióktelepekkel, ahol a tudás más országban már rendelkezésre áll). A takarékszövetkezetek tőke- és likviditási helyzete erős, ők is aktív szereplők lehetnek a felvásárlási piacon, energiájukat azonban ma még az integráció erősítése foglalja le. Az új szereplőknek tiszta jövőképre volna szükségük, ami a devizahiteles csomag és az európai eszközértékelési program (AQR) után alakulhat ki.

A magyar szereplők súlya az OTP-vel együtt mérlegfőösszeg alapján jelenleg 40 százalék körüli a szektorban. A háztartási szegmens 40 százalékos hazai arányával szemben a vállalati és kkv-hitelezésben "nagyon alacsony", 30 százalék alatti a súlyuk. A hazai bankok sokkal inkább a hazai gazdasági és társadalmi érdekek szerint működnek, profitjuk pedig nem kerül ki az országból - említette Nagy a hazai banki tulajdon előnyeit, hozzátéve: erre jó (Svédország) és rossz (Szlovénia) példa is van a világban.

Április 30-án dönt az Európai Bíróság a devizahitelesek ügyében. Ezzel kapcsolatban Nagy Márton azt mondta, két problémakör (árfolyamrés ill. kamatváltoztatások) még nyitott. A folyósítási és a törlesztési árfolyam különbözete az MNB szerint "nem jogosan terhelte az ügyfeleket", a jelzáloghitelek kamatainak átláthatóvá tétele pedig "biztosan apasztani fogja" a bankok bevételeit. Kérdéses, a kamatfelárak visszamenőleges hatállyal is csökkenthetők-e.