Bizonytalan szavazó vagy? Civil szervezetek segítenek a döntésben
További Gazdaság cikkek
- Magyar innováció változtathatja meg a bankrendszert
- Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon
- Nagy Márton: A kormány számára az MI elsősorban versenyképességi kérdés
- Megkezdik Putyin kedvenc luxuslimuzinjának sorozatgyártását
- Szijjártó Péter szerint minden készen áll Magyarország és Üzbegisztán gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez
Mit várhatunk a következő kormánytól?
- Az idei kampányban a Mit ígérnek? szerint az Együtt-PM szavazói kapták a leghasználhatóbb információt arról, hogy mire készül a pártjuk, ha győz.
- A Fidesznek nincsen választási programja, mert nem vette a fáradtságot, hogy közzétegyen bármit.
- Egyik párt sem foglalkozik azzal, hogy mit terveznek akkor, ha a programjukban ígért intézkedésektől megnőne a költségvetési hiány.
- Egyik kampányprogram alapján sem vezetjük be az eurót, és valószínűleg továbbra is a térség gyengébben fejlődő országai között leszünk.
- Nem leszünk kevésbé korruptak sem.
- Javulhat viszont a fékek és ellensúlyok rendszere, ha a Kormányváltás győz.
Kik ők?
A Mit ígérnek? egy civil kezdeményezés, melyet 2009-ben indított el egy fiatal közgazdászokból álló társaság.
A Mit választunk? egy a Transparency International Magyarország és a a Költségvetési Felelősségi Intézet közös projektje.
A K-Monitor a közpénzek átlátható felhasználásáért küzd.
Bizonytalan választó vagy? Vasárnap lesznek a választások, de még ötleted sincs, kire adnád a szavazatod? Hidegen hagy a politika, de szeretnél élni a választójogoddal, és szavaznál valakire? Nem tudod, hogy kinek higgy, mert úgy érzed, hogy mindegyik párt összevissza beszél? Néhány civil szervezet most segít a mérlegelésben.
A Mit választunk? emlékeztet arra, hogy nem magától értetődő, hogy a pártoktól olyan ígéreteket várjunk, aminek a hatását forintra ki lehet számolni, de vannak olyan országok, ahol azért ez a gyakorlat.
A legjobb példa Hollandia, ahol egy kormánytól független tervhivatal (CPB) értekeli a választások előtt a pártprogramok makrogazdasági hatásait.
Ebben segítenek
- a kampányígéreteket egységes módszertan alapján, elfogulatlan módon vizsgálták
- azt nézték, hogy mi a kampány fókusza, és mennyire szól fontos témákról
- hogy a javasolt megoldások összhangban vannak-e egymással és a deklarált célokkal, és kivitelezhetők-e
- és azt is, hogy mit tennének az egyes pártok a korrupció visszaszorításáért
- értékelték a párokat a legfontosabb szakpolitikai kérdésekben
- és mindenki számára követhető és átlátható adatbázisokat raktak össze.
A Mit ígérnek? egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelte a programokat. Az eredményeiket mutatjuk a legördülő menüben.
A költségvetési hatások kiszámításával testvérprogramjuk, a Mit választunk? foglalkozik. A KFIB kiszámolta, hogy milyen makrogazdasági hatásai lennének az egyes intézkedéseknek az alappályához képest. (Az alappálya a mostani szabályozói környezetnek a jövőre vetített hatását jelenti).
A vizsgált pártprogramok összesen több mint 500 ígéretet tartalmaznak. Ezeknek több mint a felét sikerült árazhatóvá tenniük. Az eredményeket itt lehet átnyálazni, és mi korábban itt írtunk róla bővebben.
A Mit ígérnek? szerint ezek a legégetőbb kérdések, amelyről a 2014-es kampánynak mindenképpen szólnia kellett volna:
http://kep.index.hu/1/0/580/5804/58042/5804264_68e6e640f2669b56b6c22f7496cbc3ca_wm.png
Az ellenzéki programok alapján
- Csak a hiány nőne, a gazdaság nem. A legoptimistább forgatókönyv szerint sem lenne több a gazdasági növekedés 2,5 százaléknál 2015-ben. Az állam egyre aktívabb lenne, és ez kiszorítaná a magángazdaságot. Vagyis a gazdaság centralizációja és az állami szerepvállalás újabb csúcsokat döntene.
- Ha a DK vagy az Együtt-PM programja valósulna meg, akkor jövőre 4 és 6 százalék között lenne a GDP-arányos költségvetési hiány, az LMP programja 7,6, az MSZP tervei pedig 8,4 százalékra növelnék a deficitet. A csúcsot a Jobbik tartja: a programjuk alapján 2015-ben 12 százalékra nőne a deficit.
- Ez egyébként tökéletesen ellentmond annak, amit kommunikálnak: nyilatkozataik alapján mindegyik ellenzéki párt – és természetesen a kormánypártok is – a növekedés beindulásától várja az adósságráta csökkenését.
- A költségvetés nem lesz átláthatóbb. Az Együtt-PM az egyetlen párt, amely a költségvetési rendszer hatékonyságát javító intézkedést vezetne be, és a fiskális fegyelmet erősítené.
- A Kormányváltás szövetség (a DK, az MSZP és az Együtt-PM), és az LMP is helyreállítaná a fékek és ellensúlyok rendszerét: visszahelyeznék jogaiba az Alkotmánybíróságot, újra parlamenti ombudsmanra bíznák az információszabadság védelmét, véget vetnének a visszamenőleges jogalkotásnak, és megnövelnék a Költségvetési Tanács jogosítványát.
- A közpénzeket átláthatóbban költenék el, és kereshető internetes közbeszerzési adatbázist hoznának létre. Ezek az ígéretek elég jól hangzanak, de a hitelességük azért megkérdőjelezhető.
Egyéb, választási ígéretek elemzésével (is) foglalkozó civil szervezetek, ahol érdemes nézelődni, ha továbbra is bizonytalan maradt:
A K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektjében, a Voksmonitoron azt is megnézheti, hogy melyik párt áll önhöz a legközelebb.