Kéttagú az MNB belső ellenzéke

Kéttagúra bővült az MNB belső ellenzéke, derült ki a ma közzétett jegyzőkönyvből. Március 25-én a jegybank úgy döntött, hogy 2,7 százalékról 2,6 százalékra csökkentik az alapkamatot, mivel a többség így döntött. Most kiderült, kik hogyan szavaztak.

• A kamatcsökkentők heten voltak: Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Windisch László.
• A kamattartók pedig ketten: Cinkotai János és Pleschinger Gyula.

A jegybank monetáris tanácsa szerint egyébként az infláció idén a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015-től a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a több lépcsőben végrehajtott szabályozott-ár csökkentések.

Két tanácstag véleménye szerint a további kamatcsökkentések hatása egyre kevésbé érződik a kamatcsatornán keresztül, az árfolyamcsatornára gyakorolt hatás nem egyértelmű, továbbá az inflációs várakozások elég jól horgonyzottak, így a további lazítás kedvező hatásai korlátozottak. Egyikük szerint a túlzottan alacsony alapkamat a forinteszközök alacsony hozama miatt akár erőteljes tőkekivonást is kiválthat, ami pénzügyi stabilitási kockázatot hordozhat. A főbb kockázati mutatók volatilitása nagyobb volt a megelőző negyedévekhez képest.

A tanács tagjai ugyanakkor egyetértettek abban, hogy Magyarország helyzete más feltörekvőkkel összehasonlítva fundamentálisan erős, sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Egy tanácstag kiemelte, hogy az infláció csökkenése és várt pályája alapján az előretekintő reálkamatnál továbbra is vonzóak lehetnek a hazai eszközök régiós összevetésben, továbbá egy másik tanácstag megemlítette, hogy az eurozónában deflációs veszély van, mely ránk is érdemi hatással lehet. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A tanács három lehetséges forgatókönyvet lát most:

• A tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló verziónál az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el.
• A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban.
• Szintén szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás élénkülésével, így a belföldi dezinfláció mérséklődésével számoló forgatókönyv.