Ezermilliárdokkal sakkozik az MNB

• Az MNB egyszer csak úgy döntött, hogy teljesen megváltoztatja eszköztárát.
• Eddigi fő fegyverét, a kéthetes kötvényt betétté alakítja (hogy ez mi, lásd lejjebb), és helyette inkább mást használna, a pénzt eltereli innen. A cél, hogy inkább államkötvényt vegyenek a bankok, de sok pénz máshova fog majd menni: keveset hozó egynapos betétbe, vagy ki az országból.
• A döntés máris egy újabb, nagyobb kamatcsökkentéssel ér fel.
• Az elemzők most arra számítanak, hogy az államnak jó lesz, de a forintnak rossz.
• A terv sikere egyáltalán nem biztos, nehezen jósolható mellékhatások jöhetnek, ezért a bizonytalansággal járó kockázatok akár nőhetnek is.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Mi marad az MNB fő fegyveréből?

A kéthetes kötvény az MNB fő eszköze – hirdeti a jegybank honlapja. Ennek a kamata az alapkamat. Ezt a kamatot a jegybank vezető testülete, a monetáris tanács határozza meg, és eddig ez volt a fő eszköz, amivel a gazdaságra hatást gyakoroltak. A bankok itt pihentethették fölös pénzüket, úgy, hogy kamatot kaptak rá. Ha emeli a kamatot a jegybank, akkor többen teszik ide a pénzüket, ha csökkenti, akkor kevesebben – így hat az MNB a gazdaságra. 

Ez jó a bankoknak, mivel biztos pénzt kapnak a fel nem használt pénzükre, és az MNB-nek is, mivel így tudja befolyásolni a bankok által felszámolt kamatokat, hitelfeltételeket. Őrült lenne az a bank, amelyik a biztos MNB alapkamatnál olcsóbban hitelezne.

Jó sok pénz van benne, a legfrissebb adatok szerint 5315 milliárd forint:

A kéthetes kötvények kamatának fontos szerepe van a forint árfolyamában is: ha magas a kamat a többi országhoz (és a magyar inflációhoz, valamint az országkockázatokhoz) képest, akkor jobban megéri a külföldi befektetőknek is forintot tartani. Ez a kamatelőny. De ez egy ideje már minimálisra szűkült, gyakorlatilag eltűnt. Amióta a kormánypárt által delegált tagok többségbe kerültek az MNB monetáris tanácsában, folyamatosan csökkentették az alapkamatot. Ez gyengítette a forintot, az MNB viszont azt remélte tőle, hogy alacsonyabb kamatok mellett többen akarnak majd  hitelezést, és így a gazdaságot élénkíteni fogja.

Helyet keres a pénz a kiűzetés után

Augusztustól kötvény helyett betét lesz a kéthetes eszköz. Ez több fontos változással jár. Egy két hétre lekötött betétet nem lehet csak úgy adni-venni, mint egy kötvényt: ki kell várni a két hetet. Nem is lehet fedezetként felhasználni más ügyletekhez, ami a kötvény másik vonzereje. Ezért biztosan csökkenni fog a vonzereje a bankok körében. A bankoknak fontos, hogy a fölösleges pénzüket likvid, tehát bármikor eladható eszközökben tartsák, hogy bármikor bevethessék.

Ráadásul az új szabályok szerint csak magyarországi bankok vehetnek az új kéthetes betétből augusztustól. Ez azt jelenti, hogy mind a külföldi bankok (tehát akiknek nincs itthoni fióktelepe – szóval az Erste vagy a Raiffeisen természetesen továbbra is a körön belül marad), mind a magyar befektetési alapok kiszorulnak.

Előbbiek nagyjából 800 milliárd forintot, utóbbiak ennél kevesebb, de szintén jelentős mennyiségű pénzt tartottak ezekben. Arra is számítani lehet, hogy a magyar bankok új helyet keresnek a pénznek. Ez a pénz helyet fog keresni.

A pénz egy részét a bankok valószínűleg továbbra is likvid eszközökben szeretnék tartani. Ezért valószínűleg több pénz kerül majd egynapos (overnight) betétbe, hiszen ehhez hamar hozzá lehet férni, mint a majdani kéthetes eszközhöz. Jelenleg ötször annyi pénz van kéthetes kötvényben, mint egynapos betétben. Az egynapos betéttel az a baj, hogy ennek a kamata egy százalékkal alacsonyabb, mint a kéthetes kötvényé. Ha a bankok most nagyobb arányban fogják itt parkoltatni a pénzüket, akkor a kamatbevételük jelentősen visszaesik.

Ezért itt gyakorlatilag egy kamatcsökkentésről van szó.

A jegybank célja viszont nem ez, hanem az, hogy magyar államkötvénybe, akár a legrövidebb lejáratú diszkontkincstárjegybe, akár 3-5 éves állampapírokba menjen a bankok pénze. Ezt előírni elég diktatórikus lenne, ezért inkább ösztönzőkkel párnázzák ki a terelés irányát. Egyrészt megígérik a bankoknak, hogy ha bármikor hirtelen kellene neki forint vagy deviza, akkor kaphatnak olcsón az MNB-től. Másrészt biztosítanak nekik egy forintkamatcsere eszközt (swap-lehetőséget), amivel részben fedezni tudják a hosszabb államkötvényből eredő kockázatokat.

(Ez persze csak részben megoldás, mivel ha bajban lesz az állam, akkor a swap és az állampapír kockázatok másként fognak vislekedni. A tapasztalat alapján a válságban jellemzően a swapnál jobban megugrik az állampapírhozam, és vesztesége lesz a banknak.)

Az ötlet jól végig van gondolva, okos, ám kockázatos, mondták a szakértők, akikkel beszéltünk. Lássuk, melyik miért.

Okos

Az MNB érvei sok elemzőt meggyőztek, hiszen többen már hosszú ideje érvelnek amellett, hogy mind a kéthetes kötvény, mind a túl nagy devizatartalék fenntartása túl drága az országnak. Az pedig közkeletű bölcsesség, hogy ha kevesebb külföldi, és több belföldi finanszírozza az államadósságot, az jó az ország stabilitása szempontjából.

Azt Orbán Viktor miniszterelnök is kijelölte korábban, méghozzá a márciusi tíz pontja között első helyen, hogy cél az államadósságon belül a hazai források növelése. Ebben piaci racionalitás is van. Azokban az országokban, ahol a belföldi megtakarítók birtokolják az államadósság nagyobb részét, kisebb az esélye a piaci pániknak. A hazaiak ugyanis nem tudnak olyan könnyen elmenekülni, mint a külföldiek, és a váratlan gazdaságpolitikai húzásoktól is kevésbé ijednek meg.

Ha sikerül valóban több hazai forrást terelni az állampapírpiacra, akkor csökken a külső sérülékenység, nem kell annyira félnünk a globális piaci hangulatváltásoktól. És még az állam kamatkiadásai is csökkennek, hiszen a nagyobb kereslet miatt elég alacsonyabb kamatot fizetnünk azoknak, akik veszik az államkötvényeket. A csütörtöki kötvényaukción máris hatalmas kereslet jelentkezett, annyian tolongtak a magyar papírokért, hogy a hároméves hozam 0,3 százalékkal esett, az Államadósság Kezelő Központ pedig jelezte, kész az új helyzetben változtatni a kibocsátási tervein.

Ha pedig a forint gyengülni kezd az országból kiáramló pénzek miatt, akkor a jegybanknak újabb nyerő lehetősége van: beavatkozhat a piacon, és a devizatartalék terhére forintot vásárolhat (egyes pletykák szerint már idén február–márciusban is így tett a jegybank). Ha gyenge forintárfolyamnál költi a devizatartalékot, akkor nagy nyereséget realizál rajta, hiszen korábban a mostaninál jóval erősebb árfolyamnál építették fel a tartalékot.

Ha 2000-3000 milliárd forinttal csökken a devizatartalék, akkor még mindig bőven elég nagy marad (viszont valamivel kevésbé lesz drága fenntartani), és bőven ellensúlyozza az országból esetleg kiáramló, az MNB szerint 600-1000 milliárd forint körüli pénz forintgyengítő erejét.

A devizatartalék egészen gigantikus, ekkora:

Kockázatos

Magyarország nagyon vegyes csomagot cipel magával a külföldi befektetők szemében. Vannak dolgok, amiket nagyon szeretnek a magyar gazdaságban – ilyen például a nagy folyó fizetési mérleg többlet –, és vannak, amiket kifejezetten utálnak. Leginkább a magas külföldiek kezében lévő, és különösen a magas devizában könyvelt adósság miatt idegenkednek attól, hogy forintot vagy magyar államkötvényt vegyenek. Ezenkívül most már a jegybanki kamatot is túl alacsonynak látják. Nem szeretik a néha ötletszerűnek tűnő gazdaságpolitikával járó bizonytalanságot sem. 

A kéthetes kötvény beáldozása miatt Magyarország még kevésbé lesz vonzó. A befektetők egy Magyarországhoz hasonlóan kockázatos országoktól azt várnák, hogy magasabb hozamokkal ellensúlyozza gyengeségeit. Most viszont Magyarország szinte ugyanakkora hozamokat kínál, mint Lengyelország, cserében viszont az országkockázati biztosítások (a CDS-felárak) alapján sokkal kockázatosabbnak tartják.

Tény, hogy a forint gyengülését a jegybank ellensúlyozhatja „piszkos intervenciókkal”, vehet forintot euróiból, ám ezt az elemzők általában nem tartják túl hatékony módszernek. Főleg azért, mert a piacok könnyen kiismerhetik ezt, és elkezdhetnek rájátszani. A kéthetes kötvény átalakításával kissé nőhet a pénzpiaci bizonytalanság, és a várható hozamcsökkenés miatt a forintot is könnyebb lesz shortolni, tehát az árfolyam esésére játszani.

Piaci szakértők szerint rövid távon a kamatszint fontosabb, ezt csak középtávon egyensúlyozza ki, hogy egyébként jók Magyarország egyensúlyi pozíciói.

A másik gond már túlmutat az árfolyamon. Sokkal inkább egymástól függ majd az állam és a bankrendszer, ami mostani példákat nézve egyáltalán nem jött jól mondjuk Spanyolországnak vagy Olaszországnak se.

Azaz ha felmerül, hogy az államadósság kezd fenntarthatatlanná válni, az azonnal egy bankválsághoz fog vezetni, mivel a bankok tele lesznek állampapírral. Így gyakorlatilag mindent arra hegyezünk ki, hogy tudjuk-e tartani a 3 százalék alatti hiányt, hogy fenntartható pályán marad-e az államdósság.

A legkárosabb hatás pedig az lehet, hogy az MNB már megint egyeztetés nélkül döntött valamiről. Bár már hosszú ideje lehet sejteni, hogy az MNB készül a kéthetes kötvény átalakítására – Matolcsy egyszer már véletlenül be is jelentette ezt –, a bankokkal nem egyeztettek ennek megvalósításáról. Ezért éppen azt nem lehet tudni, hogy az átalakítással megcélzott szereplők, a bankok hogyan fognak reagálni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!