Újabb fontos változtatást vezet be az MNB
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
A múlt héten jelzett intézkedések után ma újabb, a devizahitelek forrásait érintő fajsúlyos szabályozási változást jelentett be a Magyar Nemzeti Bank, írta a portfolio.hu.
Az intézkedés célja kettős:
- erősíteni a bankok lejárati összhangját
- csökkenteni az MNB devizatartalék-tartási igényét.
Ennek érdekében a bankszektor jelenleg hatályos Devizafinanszírozás Megfelelési Mutatóját (DMM) friss jegybankrendelettel szigorítja a jegybank: a tartalmi változás mellett a jelenlegi 65 százalékos minimumnak 2017 elejéig el kell érnie a 100 százalékot. Az EKB támogatásáról biztosította a jegybank tervét, a bankok profitjára és a devizahitelek árazására gyakorolt hatása pedig várhatóan minimális lesz - hangzott el az MNB mai eseményén.
Ez az első olyan úgynevezett makroprudenciális szabályozási lépés, amelyet már az új, tavaly hatályba lépett jegybanktörvénynek megfelelően tesz a Magyar Nemzeti Bank - mondta a jegybank keddi háttérbeszélgetésén Nagy Márton ügyvezető igazgató.
Az intézkedés célja
1. Hogy a bankok lejárati összhangját javítsa.
Jelenleg nagyon sok a hosszú lejáratú devizahitel, amelyek mögött sok a rövid lejáratú forrás a bankok mérlegében és azon kívül. A rövid források ugyan a bankoknak olcsóbbak voltak, de a rövid, főleg külföldi források miatt a jegybanknak több devizatartalékot kellett tartania.
2. A másodlagos cél, hogy csökkentse a jegybank devizatartalék-szükségletét.
A bankok hosszú devizaforrásokat kell, hogy bevonjanak az új szabályozás értelmében, vagyis csökkenhet a jegybanki devizatartási igény.
Mi ez a mutató?
2012. július 1-jétől van érvényben a magyar bankszektorban az a szabályozás, amely segített elmozdítani a bankszektor devizahiteleinek finanszírozását a hosszabb források felé, mondta a háttérbeszélgetésen Fáykiss Péter, az MNB főosztályvezetője.
A mutató lényege, hogy a stabil devizaeszközök mögé hosszú lejáratú forrásokat rendeljen a bankok mérlegében. A jegybank szerint a lejárati összhang javulása az elmúlt két évben nem volt eléggé erőteljes, mivel a mutató minimum értéke mindmáig 65 százalék, a fióktelepek pedig mentesültek a követelmény alól.
A jegybank várakozásai szerint a bankok a rövid külföldi forrásaikat igyekeznek majd hosszúra cserélni az új szabályozás miatt. A jelenlegi mérlegből kiinduló számításaik szerint a 100 százalékos DMM-mutató eléréséig, vagyis 2017-ig 1109 milliárd forintnyi forrásoldali alkalmazkodás megy majd végbe, amiből 939 milliárd a részvénytársasági hitelintézetekre jut. Az eredményre gyakorolt hatás a jegybank szerint minimális lesz leginkább azért, mert a külföldi devizaforrások döntő része anyabanki forrás, így ami a hosszabb források elvileg magasabb költsége miatt a leánybanknál negatívan, az az anyabanknál pozitívan jelentkezhet.