Tavaly is jelentős, több mint nyolcmilliárdos veszteséggel zárt Magyarország második legnagyobb, 1995 óta külföldi, jelenleg francia tulajdonban álló erőműve, a Dunamenti, írta a nol.hu.
Tavaly 8,5 milliárd forint veszteséggel zárt a Dunamenti Erőmű. Az 1995-ös privatizációt követően külföldi gazdáinak évtizedekig nyereségeket hozó, Magyarország második legnagyobbjának számító erőmű 2011-ben már több mint három, 2012-ben pedig közel 11 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Ennek oka, hogy az állami MVM 2008-ban felbontotta az erőművel meglévő, a piacinál magasabb átvételi árat biztosító, így az unió által piactorzítónak minősített hosszú távú távú áramvásárlási megállapodást.
A GDF Suez nem akart a zsebébe nyúlni, így tavaly év végén csődhelyzet állt elő. Ezután, mintegy megmentőként jelent meg a színen a MET, amely a Mol kisebbségi és kusza offshore-jellegű hálózatok többségi tulajdonában áll - melyben megjelenik az Orbán Viktor kormányfő bizalmasaként ismert Garancsi István is -, és amely a gyanú szerint az Orbán-kormány által hozott gázpiaci szabályok révén több tízmilliárdos haszonra tehetett szert az MVM-mel kötött bonyolult gázvásárlási szerződésekkel.
Mint arról az Index beszámolt, a MET februárban 24,5 százalék megvásárlását ismerte el, ám a versenyhivatal honlapján található, március végi dokumentum szerint akkor már 74,8 százalék megvásárlásához kérte a hatóságok engedélyét. A fennmaradó rész az MVM-é, amit az állami vállalat minden bizonnyal meg is akar tartani.